Ma 2024. július 16. kedd, Valter napja van.
A Szent Korona hazaérkezése
1978. január 6.
1945-ben a Szent Korona – a magyar állam önállóságának és függetlenségének jelképe – az Amerikai Egyesült Államok őrizetébe került, és több mint három évtized után tért haza. Cyrus Vance, az USA külügyminisztere a magyar Szent Koronát és a koronázási ékszereket 1978. január 6-án adta át Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének a Parlamentben.
A magyar kultúra napja – A Himnusz születésnapja
január 22.
A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.
A Budai Vigadó megnyitása – 1900
1900. január 30.
A sokfunkciós, dísztermet, könyvtárat, egyesületi szobákat, vendéglátó helyeket is tartalmazó épületre kiírt pályázatot a fiatal építész, Árkay Aladár és apósa, Kallina Mór közös terve nyerte. A megvalósításra is ők kaptak megbízást és egy éven belül, 1899-re már állt is az épület. A régen várt Vigadó megnyitására 1900. január 30-án, egy farsangi bál alkalmával került sor.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos folyóiratának megjelenése – 1874
1874. február 1.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos folyóirata, az Erdélyi Múzeum 1874–1917 és 1930–1947 között jelent meg. Legelső szerkesztője Finálik Henrik volt.
A rejtvényfejtők napja
február 3.
2007 óta február 3. a magyar rejtvényfejtők napja annak tiszteletére, hogy ezen a napon jelent meg először 1957-ben a Füles magazin. A hetilap mindig vasárnap jelent meg, mert abban az időben ez a volt a hét egyetlen munkaszüneti napja. Ezt az ünnepnapot – a Rejtvényfejtők Országos Egyesületének (ROE) kezdeményezésére és az akkori oktatási és kulturális miniszter hozzájárulásával – hagyományteremtő szándékkal hozták létre, és a kezdeményezés ki is állta az idő próbáját.
Jókai Mór születésnapja – 1825 – A magyar próza napja
1825. február 18.
JÓKAI MÓR (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.): író, újságíró, szerkesztő. A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünnepeljük A MAGYAR SZÉPPRÓZA NAPJÁT február 18-án, Jókai Mór születésnapján.
A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Sopronba helyezése – 1919
1919. február 20.
A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia története igen gazdag múltra tekint vissza és összefügg a bányaművelés történetével. Az ismert politikai okok miatt 1918 decemberében döntöttek először a főiskola értéktárgyainak Selmecről való elszállításáról. 1919 novemberében Sopronba tették át az iskola székhelyét. 1952-ben a bányász- és kohászkar Miskolcra került, az erdészeti és faipari felsőoktatás jelenleg is Sopronban van.
A székely szabadság napja
március 10.
A székely szabadság napja a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján minden év március 10-én megtartott emléknap, a székelység összetartozásának napja. Azért ezt a napot választották, mert 1854. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, a székely vértanúkat.
Budapesti Tavaszi Fesztivál
március második fele
A mostanra már nemzetközi szinten is elismert BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁLt 1980 óta rendezik meg minden évben március második felében.
A magyar zászló és címer napja
március 16.
Az Országgyűlés 2014. december 16-i ülésnapján elfogadott, majd a rákövetkező napon határozatába foglalt döntésével A MAGYAR ZÁSZLÓ ÉS CÍMER NAPJÁVÁ minősítette március 16-át. Azért éppen erre a napra esett a választás, mert március 16-án fogadták el az 1848-as XXI. törvénycikket, amely nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézmény és magyar hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti zászló, illetve az országcímer használatát.
A magyar fordítók és tolmácsolók napja
március 22.
1974. március 22-én alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító-és Tolmácsképző Központja. Erre emlékezve 1999 óta március 22-én tartják A MAGYAR FORDÍTÓK ÉS TOLMÁCSOLÓK NAPJÁt.
A roma kultúra napja Magyarországon
április első hétvégéje
A „cigányság szent ünnepének” nevezte Choli Daróczi József a minden év áprilisának első hétvégéjén megrendezendő ROMA KULTÚRA NAPJÁt. A megemlékezést első alkalommal 1993 áprilisában tartották neves cigány művészek Budapesten a Magyar Írószövetség székházában.
Az áprilisi törvények szentesítésének napja – 1848
1848. április 11.
1848. március 15-ét követően felgyorsultak az események. Az utolsó rendi országgyűlés két hét alatt lefektette az új, polgári Magyarország alapjait. A törvényeket a király – ünnepélyes külsőségek között – április 11-én szentesítette.
A Felvidékről kitelepítettek emléknapja
április 12.
A Felvidékről kitelepítettek emléknapját minden év április 12-én tartják a magyar Országgyűlés 86/2012. (XII. 7.) OGY határozata alapján. Azért ezt a dátumot választották, mert 1947-ben ezen a napon kezdődött el a szlovákiai magyar lakosság Felvidékről való kitelepítése. A szlovák-magyar lakosságcsere egyezményt 1946. február 27-én írták alá Budapesten, és május 14-én fogadta el a Parlament.
A rendőrség napja Magyarországon
április 24.
A kormány határozata alapján 1992-től Szent György napján, április 24-én rendezik meg Magyarországon A RENDŐRSÉG NAPJÁt.
Gróf Széchényi Ferenc születésnapja – 1754
1754. április 28.
GRÓF SZÉCHÉNYI FERENC (1754. április 28. –1820. december 13.) a magyar nemzeti könyvtár – a jelenlegi Országos Széchényi Könyvtár – alapítója, Széchenyi István édesapja. Korának egyik legjelentősebb államférfija, leggazdagabb főura, a magyar tudományos és kulturális élet egyik legbőkezűbb mecénása.
A táncz című alkotás bemutatója – A magyar film napja
1901. április 30.
Április 30. a magyar film ünnepe 2018 óta, annak emlékére, hogy 1901-ben ezen a napon mutatták be az első magyar filmet, a Zsitkovszky Béla rendezésében készült A táncz című alkotást.
Mihály Dénes hangosfilm készítésére vonatkozó szabadalmának bejelentése – 1918
1918. április 30.
Mihály Dénes 1918. április 30-án nyújtotta be a Magyar Királyi Szabadalmi Bírósághoz szabadalmi bejelentését Projectophon tárgyban, amely a kép és hang egyidejű felvételére, illetve lejátszására, azaz a hangosfilmre vonatkozott. A bejelentés 79 954. lajstromszám alatt szabadalmi oltalmat kapott és 1922. október 18-án nyomtatásban is megjelent.
Ballagás
május eleje
A ballagás kifejezés a latin ’valetans’= búcsúzó szóból ered; a szokás pedig Selmecbányáról, ahol a XIX. század 70-es éveiben az erdészeti és bányászati Akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák… kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól. Lassan az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás szokása; a XX. század elejére pedig általánossá vált.
Az Uránia népszerű tudományos folyóirat első számának megjelenése – 1900
1900. május 1.
1900 májusában megjelent az Uránia Magyar Tudományos Egyesület havi lapja az Uránia. A nagy alakú, változatos tartalmú, bőven illusztrált folyóirat hamar népszerűvé vált, az első világháborúig egyre nagyobb példányszámban jelent meg. Az írások általában frissek és olvasmányosak voltak, a kor tudományos szintjét tükrözték. A szerzők között olyan hírességeket találunk, mint Eötvös Loránd, Cholnoky Jenő, Kármán Tódor vagy Zemplén Győző.
Szent Flórián – A magyar tűzoltók napja
május 4.
Flórián, akit a régi naptár május 4-én ünnepelt, római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztriában. Diocletianus uralkodása idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot.
A magyar sport napja
május 6.
1875-ben e napon rendezte a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét Budapesten. Ennek emlékére a kormány 2000. május 2-án hozott határozata alapján május 6-án tartják A MAGYAR SPORT NAPJÁt.
A jászok napja – A jászkun önmegváltás emléknapja
május 6.
1745. május 6-án Mária Terézia szabad parasztokká nyilvánította a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat kiváltó jászkunokat. Ennek emlékére Jászjákóhalma önkormányzata 1991-ben határozta el, hogy az eseményről minden évben megemlékeznek A JÁSZOK NAPJÁn.
A közlekedési kultúra napja
május 11.
A közlekedési kultúra napjának megtartását először 2015. május 11-én kezdeményezte a magyar szaktárca és társszervezetei, a civil szervezetekkel karöltve. A közlekedési kultúra kialakítása és elmélyítése nemzeti ügy. Nem pusztán azért, mert kulturált körülmények és udvarias, előzékeny emberek között jó érzés közlekedni, hanem azért is, mert a kulturált közlekedés egyben biztonságosabb is.
Emlékhelyek napja
május második hétvégéje
A Nemzeti Örökség Intézete országos programsorozata minden év májusának második hétvégéjén a magyar történelemben és kultúrában kiemelt fontosságú helyszínekre kívánja felhívni a figyelmet.
A magyar hősök emlékünnepe
május utolsó vasárnapja
A MAGYAR HŐSÖK EMLÉKNAPJÁT minden évben május utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. A szocialista Magyarországon e napot nem ünnepelték.
Kocsis Zoltán születésnapja – 1952 – A magyar klasszikus zene napja
május 30.
Kocsis Zoltán tiszteletreméltó szokása volt, hogy születésnapján, május 30-án minden évben jótékonysági hangversenyt adott. Ezt a hagyományt elevenítette fel egykori együttese, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és hajdani alma matere, a Zeneakadémia.
Pedagógusnap
június első vasárnapja
Egy 1951-es minisztertanácsi határozat a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június első vasárnapját PEDAGÓGUSNAPnak nyilvánította.
A szenvedélyek napja
június első keddje
1999-ben hozták létre SZENVEDÉLYEK NAPJÁt hagyományteremtő szándékkal és azzal a céllal, hogy a szenvedélybetegségek teljes spektrumát körüljárják, azok felismerésétől és megelőzésétől a gyógyulási lehetőségekig.
Ünnepi Könyvhét
június első fele
Supka Géza 1927-ben, Miskolcon a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete közgyűlésén fogalmazta meg a könyvhét gondolatát. A jogutód Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1929 óta szervezi meg az ÜNNEPI KÖNYVHETet.
A Chronica Hungarorum, azaz a Budai Krónika kinyomtatása Hess András budai nyomdájában – 1473
1473. június 5.
1473. június 5-én HESS ANDRÁS Budán kinyomtatta – Kárai László budai prépost alkancellárnak ajánlva – a Budai Krónikának nevezett Chronica Hungarorumot. Ez volt az első Magyarországon nyomtatott könyv. A mű szerzője a magyarok történetét egy XIV. századi geszta-kéziratnak valamint Tótsolymosi Apród János küküllei főesperes Nagy Lajos életrajzának átvételével és folytatásával egészen 1473-ig mutatja be.
A csend napja
június első felének egyik vasárnapja
2005 nyarán a Fiumei úti Nemzeti Sírkert munkatársai kezdeményezték a CSEND NAPJÁT, melyet minden évben június első felének egyik napsütéses vasárnapján rendeznek meg.
Vakáció
június közepétől szeptember elejéig
A körülbelül tíz hónapig tartó tanév június közepe táján ér véget hazánkban, utána megkezdődik a több mint két hónapig tartó nyári szünet.
Aranyváry Emília Toborzók című balettjének bemutatója
1854. június 27.
Aranyváry (Aranyvári) Emília (Alsószécsénke 1838. június 14. – ?) Az első magyar primabalerina és az első női koreográfus.
Ezer székely leány napja
július első szombatja
Az EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJÁT 1931-ben rendezték meg először Domokos Pál Péter, a csángó kultúrkört feltáró neves etnográfus kezdeményezésére. A rendezvény célja az volt, hogy hazahívja az idegenbe szakadt – akkoriban főként Bukarestben szolgáló – székely leányokat, és felhívja a figyelmet a hagyományok, a nyelv és a népviselet megőrzésére. A találkozót a kommunista rezsim betiltotta.
Cigány szolidaritási nap
július 18.
A nap célja a cigányság azonosságtudatának, közösségi érzésének erősítése, valamint kulturális értékei és hagyományai felvállalásának erősítése.
A roma holokauszt emléknapja
Roma Holocaust Memorial Day
augusztus 2.
A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának 1972-es határozata alapján augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. 1944. augusztus 3-ára virradó éjjel számolták fel a nácik az auschwitz-birkenaui lágerben kialakított cigány családi tábort.
A repülők napja
augusztus 15.
Lorettói Boldogságos Szűz Mária a repülősök védőszentje, az ő napján tartjuk A REPÜLŐSÖK NAPJÁt.
Európa nap Magyarországon
augusztus 18.
1989. augusztus 19-én az Ellenzéki Kerekasztal pártjai által rendezett Páneurópai Pikniken keletnémetek százai szakították át a határt, a határőrök hallgatólagos beleegyezésével. Erre az eseményre emlékezünk az EURÓPA NAP elnevezésű találkozóval, amit 1990 óta minden évben augusztus 18-án rendeznek meg az osztrák határ közelében.
A Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház megnyitásának napja –1837
1837. augusztus 22.
1837. augusztus 22-én Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámájával NYITOTTA MEG KAPUIT A PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ, melynek első igazgatója Bajza József volt. Az épület – az akkor a város szélének számító – Kerepesi úton, a Grassalkovich-telken, a mai Rákóczi úton állt, szemben a mai Astoria szállóval. A közadakozásból és Pest megye támogatásával felépített színház a negyedik magyar nyelvű játékszín volt az országban – Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után.
Az állatkertek éjszakája
augusztus utolsó péntekje
Minden évben eljön az éjszaka, amikor reflektorfénybe kerülnek az állatok. A 2012 óta évente, augusztus utolsó péntekén megrendezett Állatkertek Éjszakája a magyarországi állatkertek legnépszerűbb és legnagyobb szabású közös programjának számít.
A magyar fotográfia napja
augusztus 29.
A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége kezdeményezte A MAGYAR FOTOGRÁFIA NAPJÁnak megünneplését. Ezen a napon készült Magyarországon először nyilvános rendezvényen fénykép (dagerrotípia). Minden fotótörténeti forrásmunka egybehangzóan állítja, hogy 1840. augusztus 29-én, a Magyar Tudós Társaság ülésén Vállas Antal bemutatta, miként lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével fényérzékeny nyersanyagon. Ez a nap alkalom arra, hogy a társadalom figyelmét a fotókultúrára és egyben a fotótörténeti értékekre irányítsuk.
Iskolakezdés – tanévnyitó
szeptember 1.
Szeptember elseje az iskolakezdés napja, ekkor kezdődik az új tanév, de az előkészületeket már augusztusban elkezdik.
A magyar dal napja
szeptember második vasárnapja
Történelmi előzményei folytatásaként Presser Gábor ötlete nyomán 2008-ban született meg A MAGYAR DAL NAPJA azért, hogy láthatóvá váljanak a hazai előadóművészek és dalaik.
Az ember tragédiája ősbemutatója – 1883 – A magyar dráma napja
szeptember 21.
A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik A MAGYAR DRÁMA NAPJÁt, annak emlékére hogy 1883-ban ezen napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban.
Az Operaház megnyitása – 1884
1884. szeptember 27.
Az Operaház építésének gondolatát 1872-ben Orczy Bódog, a Nemzeti Színház akkori igazgatója vetette fel először. Az épület tervezésére 1873-ban nemzetközi pályázatot hirdettek. A bíráló bizottság Ybl Miklós tervét fogadta el, aki azt többször átdolgozta és a megvalósult terv az addigi összes tervek előnyeit magába foglalta. Az Operaház építése 1875. október 11-én kezdődött és kilenc évi munka után, 1884. szeptember 27-én tartották meg a nyitóelőadást.
Benedek Elek születésnapja – 1859 – A magyar népmese napja
1859. szeptember 30.
2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a magyar népmese napja.
A művelődés hete
szeptember végén – változó dátummal
A Magyar Népfőiskolai Társaság először 1995-ben fogalmazott meg javaslatokat a rendezvény bevezetéséről. A Magyar Művelődési Intézettel közösen 1997-ben még kísérleti jelleggel, majd 2001-től rendszeresen megtartják A MŰVELŐDÉS HETE – A TANULÁS ÜNNEPE című országos programsorozatot.
A magyar fürdőkultúra napja
október második szombatja
2010 óta október második szombatján ünnepeljük A magyar fürdőkultúra napját. A rendezvény eredeti célja a magyar fürdőkultúra értékeinek felvonultatása, a fürdők népszerűsítése, a kulturált fürdőlátogatás bemutatása, valamint az egyetemes és magyar fürdőkultúra megismertetése.
Az egri vár napja
október 17.
1552. október 17-én a törökök feladták az egri vár ostromát, és elhagyták Egert. A győzelem emlékére október 17-e minden évben az egri vár napja.
A magyar festészet napja – Szent Lukács evangélista ünnepén
október 18.
A magyar festészet napja olyan kezdeményezés, amelyet 2002 óta ünneplünk minden évben, október 18-án. A dátumválasztás mögötti ok, hogy a hagyomány szerint októberben emlékezünk meg Szent Lukácsról, aki nemcsak az orvosok védőszentje, hanem egyben a festők és a festészet patrónusa is. Ezért vált október 18, Szent Lukács napja a magyar festészet napjává.
A magyar–bolgár barátság napja
október 19.
2016 szeptemberében a magyar országgyűlés és a bolgár parlament október 19-ét a magyar-bolgár barátság napjává nyilvánította.
Kálmán Imre születésnapja – 1882 – A magyar operett napja
október 24.
2002-ben Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján A MAGYAR OPERETT NAPJÁvá nyilvánították október 24-ét, születésnapját.
Megkezdte működését a József Ipartanoda – 1846
1846. november 1.
1846. november elsején a Műszaki Egyetem elődje, a JÓZSEF IPARTANODA megkezdte működését a mai V. kerület Egyetem téren hét tanszékkel.
A magyar népdal és népköltészet hete
november harmadik hete
November harmadik hete a magyar népdal és népköltészet hete, kedvenc gyermekkori népmeséink, népdalaink ünnepe.
A Magyar Tudós Társaság (a későbbi Magyar Tudományos Akadémia) születésnapja – 1825 – A magyar tudomány ünnepe
1825. november 3.
1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg.
Erkel Ferenc születésnapja – 1810 – A magyar opera napja
1810. november 7.
ERKEL FERENC (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus.
Eötvös Loránd akadémiai előadása a gravitációról – 1888
1888. november 12.
EÖTVÖS LORÁND (1848 – 1919) 1888. november 12-én felolvasta a Magyar Tudományos Akadémia ülésén a Vizsgálatok a gravitáció jelenségeinek körében című értekezését.
A magyar nyelv napja
november 13.
A magyar nyelv napja igyekszik ráirányítani a közvélemény figyelmét a magyar nyelvre, amely a magyar nép szellemi-kulturális örökségének és nemzeti identitásának alapját képezi. 2009 óta április 23-án ünnepelték a magyar nyelv napját, 2011-ben azonban november 13-ára helyezték át az ünnepet.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja – 1580 – A magyar szórvány napja
november 15.
November 15-ét, Bethlen Gábor (1580–1629) születésének és halálának évfordulóját 2015-ben nyilvánította a magyar szórvány napjává az Országgyűlés.
Budapest ünnepnapja
1873. november 17.
1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap BUDAPEST ÜNNEPNAPJA.
A szegedi Dugonics társaság megalakulása – 1892
1892. november 20.
A Társaság Szeged irodalmi, művészeti és tudományos éltének művelésére jött létre, nevét a város neves szülöttéről, a tudós szerzetesről és az első magyar regény, az Etelka szerzőjéről, Dugonics Andrásról kapta.
A magyar közoktatás napja
november 22.
A Pedagógusok Szakszervezete a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítése céljából 1991-ben kezdeményezte, hogy november 22-én tartsák A MAGYAR KÖZOKTATÁS NAPJÁt.
A magyar labdarúgás napja
november 25.
A magyar labdarugó „Aranycsapat” 1953. november 25-én a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat. A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban november 25-ét A MAGYAR LABDARÚGÁS NAPJÁvá nyilvánította.
Az Országos Széchényi Könyvtár alapításának ünnepe – 1802
1802. november 25.
A magyar nemzeti könyvtárat, az Országos Széchényi Könyvtárat jogilag 1802. november 25-én alapította gróf Széchényi Ferenc. Akkor az alapító ezt Bibliotheca Regnicolaris-nak nevezte, vagyis a Szent Korona országaiban (az alapítás pillanatában: Magyarországon, Horvátországban és Erdélyben) lakók nemzeti könyvtárának.
Az első rádióstúdió felavatása –1925 – A magyar rádiózás napja
december 1.
1925. december 1-jén ünnepélyes keretek között avatták fel a magyar rádió első stúdióját a VII. kerület, Rákóczi út 22. szám alatt. Nyitó beszédét Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda elnök-igazgatója ezekkel a szavakkal kezdte: „A magyar kultúra fellegvára erős fegyverrel szaporodott. … Mindenki tudja, mit jelent, különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó.” [...] Erre az eseményre emlékezünk A MAGYAR RÁDIÓZÁS NAPJÁn.
Vörösmarty Mihály születésnapja – 1800
1800. december 1.
VÖRÖSMARTY MIHÁLY (Pusztanyék [Kápolnásnyék], 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.): költő, drámaíró.
Szent Borbála napja – Bányásznap Magyarországon
december 4.
Szent Borbálát pogány apja, Dioscurus is azért záratta toronyba, hogy kérők ne férkőzhessenek hozzá.
Az MTA palota felavatása – 1865
1865. december 11.
Az 1825. évi pozsonyi országgyűlésen Széchenyi István gróf kezdeményezte egy tudós társaság pénzalapjának megteremtését egy évi jövedelmének felajánlásával. Az 1861-ben kiírt építési pályázatot a német August Stüler, Berlin több múzeumának tervezője nyerte meg; az építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette. A székházat 1865. december 11-én avatták fel.
A magyar kórusok napja
december 16.
1991 óta rendezik meg A MAGYAR KÓRUSOK NAPJÁt annak emlékére, hogy 1882-ben ezen a napon született Kodály Zoltán.
A Corvin Filmszínház felavatása –1922
1922. december 16.
A Corvin Mozgóképszínház Részvénytársaság 1920. október 21-i megalakulása után Bauer Emil, Schulek Frigyes tanítványa kapott megbízást a moziépület megtervezésére, akinek a tervét a Főváros 1921-ben elfogadta. Kármán és Fazekas építőmesterek vezetésével az 1300 férőhelyes épület 1 év alatt elkészült.
A kisebbségek napja Magyarországon
december 18.
1995-ben a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját – december 18-át – A KISEBBSÉGEK NAPJÁvá nyilvánította
A magyar kártya napja
december 29.
December 29. a magyar kártya napja. A közhiedelemmel ellentétben, a magyar kártyának nevezett paklinak nem sok köze van a svájciakhoz, arrafelé jórészt nem is ismerik a felénk játszott játékokat. A magyar kártya csakugyan magyar találmány, első példányai 1835-36 táján készültek el Pesten Schneider József és Chwalowszky Ödön kártyakészítő mesterek műhelyeiben.