1971. február 2-án a Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben aláírta a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölt meg a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé.
World Energy Efficiency Day vagy Energy Efficiency Global Day
március 6.
Az energiahatékonyság nemzetközi napját vagy Nemzetközi energiatakarékossági világnapot az 1998-ban Bécsben tartott első nemzetközi energiahatékonysági konferencia óta tartják világszerte március 5-én. Magyarország 2000-ben csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelyet március 6-án rendez meg.
International Day of Action for Rivers and Against Dams
március 14.
Március 14. az 1997-ben Curitibában (Brazilia) elfogadott ún. „Curitibai Nyilatkozat” emléknapja. Az esemény tiszteletére minden évben akciókkal, kampányokkal, ünnepségekkel – vagy mint 2003-ban is – újabb nemzetközi találkozókkal emlékeznek a Nyilatkozatban foglalt elvekkel egyetértők, elsősorban a gátépítkezések miatt az eredeti lakóhelyük elhagyására kényszerített őslakosok szervezetei, illetve a környezetvédők. A Nyilatkozat fő üzenete ez volt és marad: „A víz az életet és nem a halált szolgálja!”
Az ENSZ Közgyűlés 67/200 számú határozatával az erdők nemzetközi napjává nyilvánította március 21-ét abból a célból, hogy 2013-tól kezdődően minden évben világszerte megemlékezzünk az erdők és a fák jelentőségéről.
A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.
1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (WMO) – a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként. Másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya, erre emlékezve határozták el 1960-ban a METEOROLÓGIAI VILÁGNAP megünneplését.
A Föld órája a WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul: Természetvédelmi Világalap) által életre hívott, minden év márciusának utolsó szombatján megrendezett nemzetközi esemény, amelyben arra kérik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy kapcsolják le és ki a nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket egy órára, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás elleni cselekvés szükségességére.
1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
A világon évente mintegy 100 millió állaton végeznek kísérleteket, amelyek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és mindössze 6 százalékukat végzik gyógyászati célból. A KÍSÉRLETI ÁLLATOK VÉDELMÉNEK VILÁGNAPJÁn állatvédők arra figyelmeztetnek: a tudomány számára van más, állatbarát megoldás.
1994-től A BIOLÓGIAI SOKSZÍNŰSÉG NEMZETKÖZI NAPJA december 29-én volt, de 2000-ben az ENSZ közgyűlésének határozta értelmében, a következő évtől minden év május 22. napján rendezik meg, mivel ezen a napon fogadtak el egy erről szóló egyezményt. A világnap alkalmat ad arra, hogy a figyelem a biodiverzitásra és az ehhez kapcsolódó területekre irányuljon.
1999 óta május 24-én ünneplik AZ EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJÁt. Az Europarc Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult, s együttesen 34 ország 400-nál is több védett területéért felelős. 1999-ben indított programja alapján május 24-én annak emlékére tartják e napot, hogy 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok Svédországban.
1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban „Ember és bioszféra” címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A Nyilatkozat az irányelvekről című okmányban szerepel: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAPpá nyilvánította.
A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a barlangok és a felszín alatti világ fontosságára. A látogatható barlangok üzemeltetői ezen a napon különleges eseményekkel ünnepelnek.
Bolygónk több mint 70 %-át a világtenger teszi ki. Ahogy a Föld melegszik, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága. Az 1992 óta megtartott ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA is segít abban, hogy óvjuk a világtengert.
1994. június 17-én elfogadták az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, ezért ez a nap AZ ELSIVATAGOSODÁS ÉS KISZÁRADÁS ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA. Ekkor a világméretű kampányra irányul a figyelem, mely tudatosítja felelősségünket a szárazföld pusztulásában, valamint felhívja a figyelmet a szárazság világméretű hatásaira.
A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából, tizenhárom Duna menti ország 2004. június 29-én rendezte meg az első NEMZETKÖZI DUNA-NAPot.
A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át, a hirosimai atombomba-támadás évfordulóját A NUKLEÁRIS FEGYVEREK BETILTÁSÁÉRT FOLYÓ HARC VILÁGNAPJÁvá nyilvánította.
A HONTALAN ÁLLATOK VILÁGNAPJÁNAK célja, hogy felhívja a közvélemény és a hatóságok figyelmét a kóborállat-kérdésre és annak megoldatlanságára, hogy elősegítse a kóborállatok menhelyen való elhelyezését, a menhelyekről történő örökbefogadást, valamint a nem kívánt szaporulat megakadályozását.
International Day for the Preservation of the Ozone Layer
szeptember 16.
Az ENSZ Közgyűlése 1994-ben szeptember 16-át nyilvánította AZ ÓZONPAJZS MEGŐRZÉSÉNEK NEMZETKÖZI NAPJÁvá, mivel 1987-ben e napon írták alá a Föld ózonrétegének megóvása érdekében született Montreáli Egyezményt.
Az ENSZ környezetvédelmi hatósága (United Nations Environment Programme, UNEP) 1992. szeptember 20-án hirdette meg először a takarítási világnapot (nemzetközi hulladékgyűjtő napot).
A természetvédelemben szeptember 22. az orrszarvúak világnapja. A World Rhino Day kezdeményezést a World Wide Fund for Nature (magyarul: Természetvédelmi Világalap) dél-afrikai szervezete indította útjára 2010-ben, célja pedig az, hogy az év egy napján felhívják a nyilvánosság figyelmét az orrszarvúak fennmaradását fenyegető veszélyekre.
Az ENSZ keretében működő kormányközi tengerészeti tanácskozó szervezet, az IMCO 1979. novemberi XI. közgyűlésének határozata alapján szeptember végén tartják a TENGERÉSZETI VILÁGNAPot. Változó dátumú esemény.
Ez a nap a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet számos más világnap mellett. Nemzeti parkok, zöld szervezetek szerveznek ezen a napon társadalmi munkát és gyűjtenek hulladékot, tisztítják a természetet.
„Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” – mondta Mahatma Gandhi. Erre a kijelentésre emlékezve és a Gandhi által képviselt szellemiség nyomán Mahatma Gandhi születésnapja a Háziállatok világnapja.
A Természeti katasztrófák csökkentésének világnapját 1987-ben az ENSZ hozta létre abból a célból, hogy megemlékezzen a természeti katasztrófák áldozatairól, és ráirányítsa a figyelmet a katasztrófák okaira.
A Nemzetközi klímaváltozási akciónap az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi napja. 2007-ben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szakértői testülete megállapította, hogy a globális felmelegedés ténye nem vonható kétségbe, a fogyasztói társadalom minden egyes tagja hatással van a káros anyagok kibocsátására.
A Ne vásárolj semmit! nap vidám és kritikus tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen.
