A Műszaki Egyetem elődje, a JÓZSEF IPARTANODA működését a mai V. kerület Egyetem téren hét tanszékkel kezdte meg, egyéves előkészítő és kétéves rendes tanulmányi idővel. Az 1847/48. tanévben 76 előkészítő, 19 műszaki, 6 gazdászati, 4 kereskedelmi hallgatója volt. 1850-ben hozzácsatolták az egyetem 1782-ben alapított mérnöki intézetetét, az Institutum Geometricum-ot, a gazdászati és kereskedelmi szakot megszüntették. Tanítási nyelvként a németet írták elő. 1856-tól Császári és Királyi József Politechnikum néven működött tovább 1871-ig, amikor egyetemi rangot nyert. Az 1846. november elsején tartott megnyitón gróf Széchenyi István is részt vett.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Online Pedagógiai Lexikon OPL)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Az egyetem története
(részlet)
József Ipartanoda
V. Ferdinánd király 1844. június 12-én írta alá az Ipartanoda megalapításáról szóló rendeletet. Megszervezése két évig húzódott, ezért csak 1846. november 1-jén nyitotta meg kapuit. Ugyanebben az évben vette fel az intézet József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet. Az iskolát ideiglenesen a tudományegyetem pesti épületének két helyiségében helyezték el. Az Ipartanodában, amelynek igazgatója Karácson Mihály lett, nyolc tanszéket szerveztek. Ezek egy részét már 1846-ban betöltötték: a mennyiségtan professzora Arenstein József, a természetrajz és áruismereté Mihálka Antal, a német nyelv és kereskedelemtané Mayer Frigyes, a rajzé Jubal Károly, kereskedelmi számvitelé Conlegner Károly lett. A következő évben nyert kinevezést a kémia és technológia tanszékre Nendtvich Károly, a fizikára pedig Sztoczek József. Az intézetben a tanulmányi idő három év volt. Az első, előkészítő év után a képzés három osztályra vált szét, úgymint technikaira, kereskedelmire és gazdászatira. Az előkészítő évben aritmetikát, algebrát, természetrajzot, magyar és német nyelvet, valamint rajzot, a további két évben matematikát, ábrázoló geometriát, polgári építészetet, fizikát, kereskedelmi számvitelt, műszaki rajzot, kémiát és technológiát tanultak a hallgatók.
In: A legnagyobb hazai műszaki könyvtár története: 160 éves a Műegyetemi Könyvtár, BME OMIKK, cop. 2009. (https://mek.oszk.hu/08100/08131)
