A magyar parlament 2018. évi I. törvényében a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át annak emlékére, hogy az Erdélyben 1568. január 6. és 13. között megtartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel négy vallásfelekezet – a katolikus, az evangélikus, a református, az unitárius, majd tíz évvel később ötödikként az anabaptista felekezet – szabadságát és egyenjogúságát.
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja hivatalos magyar állami emléknap, melynek létesítéséről 2012-ben hozott határozatot az Országgyűlés. Az emléknap dátuma január 19., utalva arra, hogy 1946-ban ezen a napon kezdődött meg a magyarországi németek szervezett elűzése, az otthonaikból kényszerrel nyugatra telepítendő első budaörsi lakosokat szállító vonatszerelvény elindításával.
Az 1994-ben alakult Civil Parlament 1997-ben február 1-jét jelölte meg A CIVILEK NAPJÁnak. Az eseményről elsőként 1998-ban emlékeztek meg. A civilek napja arra hívja fel a figyelmet, hogy ha nem működnek kellő számban civil szervezetek, akkor az önkormányzatokra sokkal több feladat és felelősség hárul. Csak a civilek, a civil szervezetek felelősségvállalása, társadalmi munkája, jelenléte teheti jobbá az élet számos területét.
A Magyar Országgyűlés 2014-ben február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna (Sátoraljaújhely, 1817. február 19. – New York, 1854. június 29.) , Kossuth Lajos legfiatalabb húga születése évfordulóját A magyar ápolók napjává nyilvánította. Kossuth Zsuzsanna az 1848-ban a kibontakozó fegyveres harc idején a sebesültek ápolásának megszervezésével foglalkozott. 1849-ben a tábori kórházak főápolónője volt.
A demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának tizedik évfordulóján, 2000-ben fogalmazódott meg az elképzelés, hogy minden év március 1-jén ünnepeljék meg a POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK NAPJÁT.
1930. március 1-én alakult meg a Magyar Királyi Haditechnikai Intézet, amelynek tiszteletére tartják ezt az emléknapot. Először 1994-ben rendezték meg.
A székely szabadság napja a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján minden év március 10-én megtartott emléknap, a székelység összetartozásának napja. Azért ezt a napot választották, mert 1854. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, a székely vértanúkat.
1848. március 15-ét követően felgyorsultak az események. Az utolsó rendi országgyűlés két hét alatt lefektette az új, polgári Magyarország alapjait. A törvényeket a király – ünnepélyes külsőségek között – április 11-én szentesítette.
2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.
A bölcsődék napját 2010 óta tartják Magyarországon, arra emlékezve, hogy 1852-ben, április 21-én nyílt meg a Pesti Első Bölcsődei Egylet, amelynek a martonvásári Brunszvik családhoz tartozó Gróf Forrayné Brunszvik Júlia (1786 – 1866) volt az elnöke.
A születés hetét 2003-ban rendezték meg először. Az országos tájékoztató, szakmai és kulturális rendezvénysorozat célja, hogy a várandósok és családjaik minél szélesebb körű tájékoztatást kapjanak arról, hogy milyen választási lehetőségeik vannak a szülés módjának, helyének, valamint a „kísérő” kiválasztásának tekintetében.
A ballagás kifejezés a latin ’valetans’= búcsúzó szóból ered; a szokás pedig Selmecbányáról, ahol a XIX. század 70-es éveiben az erdészeti és bányászati Akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák… kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól. Lassan az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás szokása; a XX. század elejére pedig általánossá vált.
Az amerikai eredetű hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték. Az anyák napját Magyarországon minden évben május első vasárnapján ünnepeljük.
AZ ANYA NÉLKÜL NEVELKEDŐ GYERMEKEK NAPJÁt a nevelői közösségek Nemzetközi Szövetségének magyar tagszervezete, a Nevelőotthonok Magyarországi Egyesülete kezdeményezésére először 1990. május 7-én rendezték meg. Azóta az anyák napja utáni hétfőn rendezik meg. Azokról szól ez a nap, akiknek mivel anya nélkül nőnek fel, hiányzik életükből az egyik legfontosabb kötelék és szeretet-forrás, amely csak részben pótolható, de sohasem helyettesíthető.
Flórián, akit a régi naptár május 4-én ünnepelt, római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztriában. Diocletianus uralkodása idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot.
1875-ben e napon rendezte a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét Budapesten. Ennek emlékére a kormány 2000. május 2-án hozott határozata alapján május 6-án tartják A MAGYAR SPORT NAPJÁt.
1745. május 6-án Mária Terézia szabad parasztokká nyilvánította a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat kiváltó jászkunokat. Ennek emlékére Jászjákóhalma önkormányzata 1991-ben határozta el, hogy az eseményről minden évben megemlékeznek A JÁSZOK NAPJÁn.
1942-ben ezen a napon zajlott le a szavazás a szlovák parlamentben, amelyen Esterházy János egyedüli képviselőként a zsidók kitelepítése ellen szavazott. Erre emlékezve 1994 februárjában a szlovák parlament magyar képviselő csoportja május 15-ét A SZLOVÁKIAI MAGYAROK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.
A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a Görgey Artur vezette honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJÁt.
A MAGYAR HŐSÖK EMLÉKNAPJÁT minden évben május utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. A szocialista Magyarországon e napot nem ünnepelték.
1999-ben hozták létre SZENVEDÉLYEK NAPJÁt hagyományteremtő szándékkal és azzal a céllal, hogy a szenvedélybetegségek teljes spektrumát körüljárják, azok felismerésétől és megelőzésétől a gyógyulási lehetőségekig.
1999-ben ünnepeltük a Lánchíd megépülésének 150. évfordulóját, s azóta hagyományként minden év júniusának második felében rendezvényekkel emlékezünk a nagy eseményre.
1991. június 30-án fejeződött be a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról, ennek emlékére ünnepeljük A MAGYAR SZABADSÁG NAPJÁt június utolsó hétvégéjén.
A kormány határozata alapján 1992-től Szent László napján, június 27-én ünneplik Magyarországon A HATÁRŐRSÉG NAPJÁt. A korai magyar határőrizet megszilárdítása és a határvédelem megszervezése I. (Szent) László király nevéhez fűződik. Emlékét a Határőrség ma is őrzi, a határőrök védőszentjüknek választották, ezért Szent László napja a határőrség napja is.
Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat a közös történelmi gyökerekre való tekintettel választotta a magyar szent király neve napját a MAGYARORSZÁGI LENGYELEK NAPJA országos ünnepéül.
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete – annak emlékére, hogy 1992. július 1-én lépett életbe a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény – 1996-ban kezdeményezte, hogy ezen a napon ünnepeljék hazánkban A köztisztviselők napját.
Az EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJÁT 1931-ben rendezték meg először Domokos Pál Péter, a csángó kultúrkört feltáró neves etnográfus kezdeményezésére. A rendezvény célja az volt, hogy hazahívja az idegenbe szakadt – akkoriban főként Bukarestben szolgáló – székely leányokat, és felhívja a figyelmet a hagyományok, a nyelv és a népviselet megőrzésére. A találkozót a kommunista rezsim betiltotta.
Az Európai Unióban ismeretlen a polgárőrség fogalma, Magyarországon viszont 1995 óta rendezik meg az országos POLGÁRŐR NAPot. Az eltelt évek bebizonyították a polgárőrszervezetek létjogosultságát. A lakosság széles körben felismerte az önszerveződés fontosságát, ami abban is megmutatkozik, hogy nemcsak a városokban, de már a kisközségekben is működnek polgárőrségek.
A világtörténelem egyik legnagyobb inflációját az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint zárta le. Az 1945 nyarán nekiiramodó infláció egy év múlva már soha nem látott méreteket ért el, 1946 júliusában egy dollár 4 600 000 quadrillió pengő volt, ami a tíz huszonhetedik hatványa. Átmenetileg használták a pengőnél nagyságrendekkel jobb minőségű adópengőt is, de az infláció tetőpontján egy pár cipő ára így is kb. 120 milliárd adópengő volt. A pengő hiperinflációjának fő oka a világháborúban teljesen megsemmisült magyar gazdaságban keresendő. Az MNB milliós szorzót jelentő bélyegeivel ellátott bankjegyek voltak az ún. milpengők.
A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának 1972-es határozata alapján augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. 1944. augusztus 3-ára virradó éjjel számolták fel a nácik az auschwitz-birkenaui lágerben kialakított cigány családi tábort.
1989. augusztus 19-én az Ellenzéki Kerekasztal pártjai által rendezett Páneurópai Pikniken keletnémetek százai szakították át a határt, a határőrök hallgatólagos beleegyezésével. Erre az eseményre emlékezünk az EURÓPA NAP elnevezésű találkozóval, amit 1990 óta minden évben augusztus 18-án rendeznek meg az osztrák határ közelében.
1919. szeptember 6-án csendőrsortűz oltotta ki bányászok életét Tatabányán. Ennek emlékére szeptember első vasárnapja a bányászat, a bányászatban dolgozók nagy áldozatokat követelő munkájának ünnepnapja.
Magyarországon 1996 óta Szent Adorján napján ünneplik A BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁS NAPJÁt. Az afrikai születésű, Nikodémiában élt katonatiszt keresztény hite miatt szenvedett vértanúságot.
Az Országgyűlés egy 2000. évi határozata A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK NAPJÁvá nyilvánította szeptember 30-át, annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon tartották az első helyhatósági választásokat Magyarországon.
A Magyar Népfőiskolai Társaság először 1995-ben fogalmazott meg javaslatokat a rendezvény bevezetéséről. A Magyar Művelődési Intézettel közösen 1997-ben még kísérleti jelleggel, majd 2001-től rendszeresen megtartják A MŰVELŐDÉS HETE – A TANULÁS ÜNNEPE című országos programsorozatot.
Hagyományteremtő céllal, 2020-ban indította útjára A kéktúrázás napját a Magyar Természetjáró Szövetség a hazai állami erdőgazdaságok és nemzeti parkok szakmai segítségével. Már az első alkalommal is október 10-ére invitálták a természetjárást kedvelőket egy nagyszabású közösségi túranapra, és ezt a napot jelölték ki a Kéktúrázás napjává.
A SINOSZ (Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége) kezdeményezésére a magyar Országgyűlés, 23/2017. (X. 31.) számú határozatában, a magyar jelnyelv napjáról rendelkezett, és „a magyar jelnyelv mint elismert önálló, természetes nyelv előtti tiszteletből november 9-ét a magyar jelnyelv napjának” nyilvánította. Eszerint tehát minden évben november 9-én a magyar jelnyelv napját ünnepelhetjük.
A kormány 2001-es rendelete alapján A HŰSÉG NAPJÁvá nyilvánította december 14-ét, annak emlékére, hogy a 1921. december 14–16-án Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött.
1995-ben a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját – december 18-át – a kisebbségek napjává nyilvánította. 2012-ben az Országgyűlés e napot átnevezte a nemzetiségek napjává.
