Az Operaház építésének gondolatát 1872-ben Orczy Bódog, a Nemzeti Színház akkori igazgatója vetette fel először. Az épület tervezésére 1873-ban nemzetközi pályázatot hirdettek. A bíráló bizottság Ybl Miklós tervét fogadta el, aki azt többször átdolgozta és a megvalósult terv az addigi összes tervek előnyeit magába foglalta. Az Operaház építése 1875. október 11-én kezdődött és kilenc évi munka után, 1884. szeptember 27-én tartották meg a nyitóelőadást.
Az épület stílusa neoreneszánsz, barokk elemekkel vegyítve, a stíluselemeket tökéletes harmóniába olvasztva. Főhomlokzatán, a kocsifelhajtó két oldalán Liszt Ferenc és Erkel Ferenc ülőszobra Stróbl Alajos alkotása. A főhomlokzat második emelete fölött szobrokkal díszített tetőterasz van; a szobrok 16 neves operaszerzőt ábrázolnak, valamint négy múzsát személyesítenek meg. A belső terek kialakítása is rendkívüli műgonddal és igényességgel történt. A patkó alakú háromemeletes nézőtér ívének közepét a díszpáholy kazettás félköríve töri meg. A mennyezet- illetve falfreskókat olyan neves művészek alkották, mint Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.
A nyitóelőadáson Erkel Ferenc Bánk bán című operája, majd Hunyadi László című operájának nyitánya, végül Wagner Lohengrinjének első felvonása volt az ünnepi műsor.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Budapest Lexikon)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Magyar Színművészeti Lexikon. Magyar Állami Operaház (részlet)
1861-ben Jókai Mór, a Nemzeti Színház ügyében kiküldött országgyűlési bizottság előadója fogalmazta meg először a drámai és operai tagozat különválásának szükségességét. 1973 júl.-ában gróf Szapáry Gyula belügyminiszter szakértőket kért fel az „új magyar dalműház” építési programjának elkészítésére. A kész programot Podmaniczky Frigyes, a bizottság elnöke, Ybl Miklós vázlatai nyomán 1874 febr.-jában felterjesztette. A Nemzeti Színház vezetése, amely mind ez ideig a saját épületében és műsorában biztosított helyet az operakultúrának, megkezdte a szétválás előkészítését. Az építést 1875. okt. 11-én kezdték el. 1880-ra az épület készen állt. Az 1881-es bécsi nagy színházégés miatt azonban a színházbiztonsági rendszereket újra kellett tervezni. Legkorszerűbb megoldásként a hidraulikus kezelésű Asphaleia-rendszert szerelték fel. Egyelőre azonban megmaradtak a gázvilágításnál. A Magyar Királyi Operaház 1884. szept. 27-én nyílt meg. Az ünnepi előadás elején I. Ferenc József király is megjelent. Erkel Ferenc Bánk bánjának I. felvonása, a Hunyadi László-nyitány, és Wagner Lohengrinjének I. felvonása volt a nyitó műsor. Kisebb-nagyobb javításoktól eltekintve az 1980-ban kezdődött és a százéves évfordulóra befejezett teljes felújításig az épület kifogástalanul szolgálta a m. operakultúrát. – Eleinte a Nemzeti Színházzal közös intendáns látta el a felsőbb irányítást. Podmaniczky Frigyes tíz éven át töltötte be ezt a tisztet. 1886-tól 1912-ig egy-két évados időtartamokban Keglevich István, Zichy Géza, Nopcsa Elek látta el a tennivalókat. Ekkor kormánybiztosi minőségben gróf Bánffy Miklós került az Operaház élére.
