Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartják A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJÁt. 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban.
2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.
Az I. világháborút lezáró ún. versailles-washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a versailles-i Nagy-Trianon-Palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem Magyarország elvesztette területe jelentős részét (területe 282 870 km²-ről 92 607 km²-re csökkent), a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett.
A Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg 1456. július 22-én világra szóló győzelmet aratott Nándorfehérvár, az „ország kapuja” alatt. A diadalnak óriási szerepe volt abban, hogy a török hetven évig nem vezetett nagyobb hadjáratot Magyarország ellen.
European Day of Remembrance for Victims of All Totalitarian and Authoritarian Regimes
augusztus 23.
Az Európai Parlament 2009. április 2-ai határozatával, – amelyben leszögezik, hogy a totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozataira, a múltra történő emlékezés és igazság nélkül nem lehetséges a megbékélés –, augusztus 23-át a A TOTALITÁRIUS DIKTATÚRÁK ÁLDOZATAINAK EURÓPAI EMLÉKNAPJÁVÁ nyilvánította.
Ezen a napon a szovjet néphadsereg páncélosai Szolnokról Budapestre vonultak: segítségükkel megkezdődött a „rendteremtés”. Az új forradalmi munkás-paraszt kormány, melynek vezetője Kádár János volt, fegyveres erőszakkal számolta fel az október 23-án kitört, ellentmondásoktól sem mentes forradalmat.
