Az 1825. évi pozsonyi országgyűlésen felsőbüki Nagy Pál lelkesítő beszéde nyomán Széchenyi István gróf kezdeményezte egy tudós társaság pénzalapjának megteremtését egy évi jövedelmének felajánlásával. Az 1858-ig Magyar Tudós Társaság nevet viselő intézmény igazgatósága 1830 novemberében ülésezett először Pozsonyban. Az alapszabályban Pestet jelölték meg székhelyül. Sokáig bérelt épületekben – először a mai Petőfi Sándor utca 3. szám alatti Trattner-Károlyi házban – működött a társaság. Nagygyűléseit a Nemzeti Múzeum dísztermében rendezte. Dessewffy Emil elnöksége idején (1855-66) a kitűzött cél a „házépítés és vagyonöregbítés” volt. A székház építésére indított gyűjtés adakozói között volt (végrendeletében) Széchenyi István, továbbá Sina Simon bankár 80 000 forinttal és még sokan mások. Pest városa féláron adott egy 1300 négyszögöles telket a Lánchíd pesti hídfőjénél. Az 1861-ben kiírt építési pályázatot a német August Stüler, Berlin több múzeumának tervezője nyerte meg; az építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette. Az épület kétemeletes, koraeklektikus-reneszánsz stílusú, homlokzatát Newton, Rafael, Galilei, Descartes, Leibnitz szobrai díszítik: Emil Wolf berlini szobrász alkotásai. A nagyterem Lotz Károly később elkészült (1887-91) freskóival ékes. Ugyancsak később, 1891-ben helyezték el az Akadémia utcai homlokzaton Holló Barnabás domborművét az alapításról.
A székházat 1865. december 11-én avatták fel. Az épülethez csatlakozva épült fel később az Akadémia bérháza, amely szerény jövedelmet biztosított az intézménynek. Az új főtitkári lakásba először Arany János költözött be, aki 1870-79-ig volt főtitkár, de ezt követően is, haláláig ott lakott. Az Akadémia épületében kapott helyet a könyvtár, a kiadóhivatal, az Esterházy képtár valamint a Kisfaludy Társaság is.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Budapest Lexikon)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
