január, február, március – farsang utolsó csütörtöke; legkorábban január 29-ére, legkésőbb március 4-ére eshet
A húshagyó vasárnapot megelőző csütörtök, vagyis a farsang utolsó csütörtöki napja, amelynek középkori liturgikus, vagy más előzményeit biztosra vehetjük, bár forrásokat nem tudunk idézni, hajdani nyomokra egyelőre nem tudunk hivatkozni. Az elnevezés a nap hagyományaival függ össze.
január, február, március – vízkereszttől hamvazószerdáig
Az ókori népek tavaszünnepének, főleg a római szaturnáliá-knak hagyományaiban gyökerező, de a germán Hold s a szláv Perchta ünnepével is megtetézett szokás- és hagyománykör az európai népeknél továbbélt. A téli napforduló után tartott téltemető-tavaszkezdő ünnepségek az egyházi évben a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közé szorult.
február, március – farsang három utolsó vasárnapja
A farsang utolsó három vasárnapja (dominica carnis privii, dominica privii), illetőleg a közbeeső harmadfél hét a régi egyházi kifejezés szerint a böjtelő, böjti előkészület időszaka volt.
február, március – húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd, azaz a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik nap, legkorábban február 3-ára, legkésőbb március 9-ére eshet
Az igazi farsangi karneválok ideje az ünnepkört záró napokra esik: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. A „húshagyó” elnevezés az olasz eredetű karnevál szó tükörfordítása.
február, március, április – hamvazószerdától húsvétvasárnapig
Nagyböjt, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt, az egyházi évben hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő, Jézus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt negyvennapos időszak, amelynek kisebb megnevezett egységei: hetei, vasárnapjai, ünnepei is vannak. Középkori magyar nyelvhasználatban gyökerező nevük máig él idősebb népünk ajkán.
február, március – a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap, legkorábban február 4-ére, legkésőbb március 10-ére eshet
Karnevál herceg farsangi diadalmenete hamvazószerdára virradóan halottasmenetté változik. Európában általános szokás (volt), hogy a farsangot jelképező alakot: óriás papírmasé bábut, medvemaszkát, vesszőből, szalmából, rongyból formált torz képmást megjátszott jajveszékelés közben kivégzik, többnyire hatalmas máglyán elégetik, maradványait pedig eltemetik. Nálunk a szokásnak farsangtemetés, téltemetés, télkihordás a neve.
március, április – húsvét előtti vasárnap, a nagyhét kezdete, legkorábban március 15-ére, legkésőbb április 18-ára eshet
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, a nagyhét kezdete. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap. Ekkor ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását.
március, április – Niszán hónap 15–22 napjáig (március vége, április)
A zarándok-ünnepek között első helyen áll a Peszach, melyet Niszan hónapjának 15–22 napján ünneplünk meg. Az első két nap és az utolsó kettő ünnep, a közbeeső négy félünnep.
március, április – virágvasárnaptól nagyszombatig, a nagyböjt utolsó hete, legkorábban március 15-én, legkésőbb április 18-án kezdődhet
A természet tavaszi újjászületése az embert is analógiás jellegű megújulásra, tisztálkodásra indítja. Ezek az ősi tavaszi lusztrációs szokások az ember egészségének és jólétének biztosítására, a betegségek távoltartására, a háztájék és jószágok megoltalmazására irányulnak.
március, április – húsvét előtti csütörtök, legkorábban március 19-ére, legkésőbb április 22-ére eshet
Az utolsó vacsora napja, amikor Jézus búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangszó. A húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale) első napja.
március, április – húsvét előtti szombat, legkorábban március 21-ére, legkésőbb április 24-ére eshet
A húsvétvasárnapot megelőző nap. Ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. A húsvéti ünnepkör szent háromnapjának (Sacrum Triduum Paschale) harmadik, utolsó napja.
március, április – a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-ére eshet
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, midőn Jézus – a pénteki keresztre feszítése után – a harmadnapra, vasárnap feltámadt, s itt tartózkodott még negyven napot.
március, április, május – húsvét után a fehérhetet (húsvét nyolcadát) záró vasárnap, húsvét második vasárnapja, legkorábban március 30-ára, legkésőbb május 2-ára eshet
Fehérvasárnap, Magyaregres református népének ajkán kishúsvét szorosan a húsvét ünnepköréhez tartozik. Nevét eredetileg onnan vette, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ekkor vetették le fehér ruhájukat.
A Sermones Dominicales egyik szentbeszéde az áldozócsütörtök nyolcadába eső vasárnapot (Exaudi) vaaro vasarnap (dominica octavae ascensionis, dominica expectationis) névvel illeti, mert az apostolok Jeruzsálemben visszavonulva imádság és böjtölés között várták a Szentlélek megígért eljövetelét.
május, június – a húsvéti idő lezárása, húsvét után az 50. nap, azaz a 7 . vasárnap, legkorábban május 11-ére, legkésőbb június 14-ére eshet
Pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt kezdettől fogva.
május, június – húsvét utáni 60. nap, pünkösdvasárnap után két héttel, legkorábban május 21-ére, legkésőbb június 24-ére eshet
A pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban úrnapja esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét” (Corpus Christi Mysticum) az oltáriszentséget ünnepli az egyház.
május, június – úrnapját, a pünkösd utáni második vasárnapot követő péntek, legkorábban május 26-ára, legkésőbb június 29-ére eshet
Az úrnap nyolcadát követő péntek, az egyházi év utolsó változó ünnepe A Szent Szív a vallásos lélek számára Jézusnak az emberért való önfeláldozó, megváltó szeretetét állítja oda követelményül.
szeptember, október – Tisri hónap 10. napja (szeptember 15. és október 10. között)
Jom kippur, azaz az Engesztelés napja előtt a zsidók adakoznak a vallási és jóléti intézmények számára, valamint bocsánatot kell kérniük az egymás ellen elkövetett bűnökért. Aki nem bocsát meg a másiknak, az súlyos bűnt követ el.
szeptember, október – Tisri hónap 15-21. (szeptember 20. és október közepe között)
A zsidó nép 40 éves pusztai vándorlása során teljes odaadással kellett bízzon az Úrban, akkor is, ha sok szenvedést kellett kiállniuk. Az Úr mindvégig gondoskodott a népéről: hol vizet fakasztott a hegyből, hol mannával és fürjjel táplálta őket. A Sátoros ünnep ezt a bizakodást jelképezi, amivel Istenre hagyatkozott a nép, valamint emlékezés a vándorlásra, amikor még sátrakban laktak.
Az egyházi év az adventi idővel kezdődik, közelebbről pedig advent első vasárnapjával. Ez nincs egy meghatározott naphoz kötve, de első alkalma mindig a karácsony előtti 4. vasárnap. Tehát az adventi idő négy teljes hét.
november, december – Kiszlév hónap 25. napjától nyolc napon át (november vége – december)
Általában Chanukát a zsidó karácsonyként tartják számon, ismertségét annak köszönheti, hogy decemberben a karácsonyi előkészületekkel egy időben ünneplik.
