HAJÓS ALFRÉD (Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) építészmérnök, első olimpiai bajnokunk, 1895-ben gyorsúszó Európa-bajnok volt, 1896-ban pedig az athéni olimpián szerzett két aranyérmet is: a 100 m-es és az 1200 m-es úszásban..
PETSCHACHER GUSZTÁV (Bécs, 1844. február 9. – Budapest, 1890. január 7.): osztrák származású építész, az Andrássy út építészeti kialakításának egyik megalkotója.
KABDEBO GYULA (Budapest, 1874. február 9. – Budapest, 1926. november 8.): építész, művészeti szakíró, a századfordulós Budapest egyik várospolitikai szakértője.
(VÁGFALVI) QUITTNER ZSIGMOND (Pest, 1859. február 13. – Bécs, 1918. október 25.)építész, a magyar szecesszió egyik gyöngyszeme, a Gresham-palota tervezője
KÖRMENDY NÁNDOR (Körmendy Nándor (Celldömölk, 1894. február 28. – Budapest, 1969. február 24.): építész, a két világháború közötti magyar építészet egyik jelentős alakja.
REITTER FERENC (Temesvár, 1813. március 1. – Budapest, 1874. december 9.) a főváros rendezésének és a Duna szabályozásának első tervezője és kivitelezője.
HAVASSY PÁL (Nógrádszakál, 1924. március 8. – Budapest, 1985. július 23.): építészmérnök, műemlékvédő, számos jelentős műemléképület, mint például a rodostói Rákóczi-ház helyreállításának irányítója. Az Országos Széchenyi Könyvtár épületének jelenlegi kialakítása is ő tervei szerint készült.
LÉVAI ANDOR (Nagyvárad, 1897. március 10. – Budapest, 1964. november 13.): építészmérnök, műegyetemi tanár, számos budapesti ipari épület és bérház tervezője az ötvenes-hatvanas években.
BORSOS JÓZSEF (Hódmezővásárhely, 1875. március 18. – Debrecen, 1952. január 23.) a szecesszió és az erdélyi népi építészet stílusjegyeit ötvöző építész.
YBL MIKLÓS (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) az Operaház és a Bazilika tervezője, a neoreneszánsz építészeti stílus meghonosítója
BAKOS BÉLA (Rákoshegy, 1924. április 11. – Szombathely, 1986. február 22.): építészmérnök, a 60-as és 70-es évek magyarországi nagyvárosi lakótelep-együtteseinek egyik tervezője.
FELLNER FERDINÁND (Bécs, 1847. április 19. – Bécs, 1916. március 22.) építész, a Monarchia legtöbb színházépületét megtervező építésziroda alapító tagja.
DOMÁNY FERENC (Gyöngyös, 1899. április 30. – London, 1939): építész, számos európai országban épült középület, budapesti lakóépület és filmszínház tervezője.
SZKALNITZKY ANTAL (Lak, 1836. május 6. – Budapest, 1878. június 9.) a kiegyezés és a városegyesítés nyomán kialakuló főváros arculatának meghatározó építésze.
PACKH JÁNOS, (Kismarton, 1796. május 7. – Esztergom, 1839. október 9.): építész, építőmester, számos korabeli nagyszabású egyházi építkezés kivitelezője.
KAUSER JÓZSEF (Pest, 1848. május 10. – Budapest, 1919. július 25.) a historizmus és az eklektika stílusában alkotó építész. Legfontosabb épületei: a józsefvárosi jezsuita Jézus Szíve-templom, a Török Pál utcai művészeti szakközépiskola és a mellette álló református főgimnázium, a Sancta Maria leányiskola, a Szent László Kórház és az új Pallas Nyomda.
SCHODITS LAJOS, (Pest, 1872. május 19. – Budapest, 1941. november 11.): építész, tanár, a XX. század első fele számos jelentős városi középület- és lakóegyüttesének tervezője, társtervezője.
Breuer Marcell (Pécs, 1902. május 21. – New York, 1981. július 1.) a Bauhaus kiemelkedő képviselője, formatervezéssel, grafikával és építészettel is foglalkozott.
CZIGLER ANTAL, Zigler (Cserevics, 1767. június 13. – Kígyóspuszta, 1862. május 29.): építész, a Svájcból áttelepült családnak az építész szakmát elsőként elsajátító tagja, a Czigler építész-dinasztia megalapítója.
KÖRÖSSY ALBERT KÁLMÁN (Szeged, 1869. június 18. – Budapest, 1955. október 21.): építész, a Hauszmann Alajos majd Lechner Ödön által fémjelzett építészeti irányzatok követője.
JENDRASSIK ALFRÉD, (Pest, 1866. július 1. – Budapest, 1935. május 21.): építész, a magyarországi modern kórházépítési alapelvek kidolgozója és alkalmazója.
CSÁNK ROTTMANN ELEMÉR, (Budapest, 1897. július 11. – Budapest, 1969): építész, a XX. század közepe magyarországi kórházépítkezéseinek kiemelkedő alakja.
KAESZ GYULA, (Budapest, 1897. július 13. – Budapest, 1967. május 12.): belsőépítész, építész, iparművész, főiskolai tanár, a magyar belsőépítészet és a korszerű magyar bútorművészet jeles képviselője.
JÓNÁS DÁVID, (Budapest, 1871. augusztus 5. – Budapest, 1951. április 27.): építész, az eklektikus építészetet felváltó premodern stílusirányzatok egyik budapesti képviselője.
FESZTY ADOLF, (Ógyalla, 1846. augusztus 17. – Budapest, 1900. február 26.): építész, jelentős budapesti palota-, üzlet- és bérházak tervezője (Dessewffy-palota, Foncière Biztosító palotája, a Haris bazár), feltaláló.
MEDGYASZAY ISTVÁN (Budapest, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1959. április 29.) építész, a vasbeton építészet kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakembere.
SCHLAUCH IMRE (?, 1840. szeptember 17. – Pécs,1904. január 19.) Pécs városának meghatározó építész személyisége; a város középületeinek túlnyomó részét ő tervezte, így a színházat, a Nemzeti Casinót, az Iparkamarát.
CSABA LÁSZLÓ, (Budapest, 1924. október 9. – Budapest, 1995. január 18.): a II. világháború utáni magyar modern templomépítészet legjelentősebb alkotója.
JAKAB DEZSŐ (Biharrév, 1864. november 4. – Budapest, 1932. augusztus 5.): építész, a szecessziós stílusú nemzeti építészet követője, továbbá az első magyar toronyházépület társtervezője.
HATÁR GYŐZŐ; eredeti nevén Hack Viktor (Gyoma, 1914. november 13. – London, St. George’s kórház, 2006. november 27.) építész, Kossuth-díjas író, költő, filozófus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
SCHULEK FRIGYES (Pest, 1841. november 19. – Balatonlelle, 1919. szeptember 5.): építész, műegyetemi tanár, a magyar eklektikus építészet jelentős egyénisége.
BEREGSZÁSZI (NAGY) PÁL (Debrecen, 1790. november 21. – Debrecen, 1865. augusztus 5.), Debrecen városának építészeti felügyelője, a Kollégium kiváló rajz- és építészettanára.
TÓTH JÁNOS (Zalaegerszeg, 1899. december 12. – Budapest, 1978. szeptember 30.): építész, festő, szakíró, a Göcseji Falumúzeum egyik létrehozója, tervezője.
KÓS KÁROLY (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 6.), az erdélyi kultúra meghatározó személyisége, az építészként, grafikusként, könyvkiadóként és szépíróként is jelentős alkotó.
SCHULEK JÁNOS (Budapest, 1872. december 26. – Budapest, 1948. július 7.): építészmérnök, a Halászbástya építésvezetője, továbbá a visegrádi Mátyás-palota megtalálója (1934) és feltárója.
