FRIVALDSZKY IMRE (Bacskó, 1799. február 6. – Jobbágyi, 1870. október 19.): zoológus, botanikus, balkáni utazó, a Természettudományi Társulat egyik alapítója.
HABERLE KÁROLY KONSTANTIN KERESZTÉLY (Erfurt, 1764. február 11. – Pest, 1832. július 1.): botanikus, egyetemi tanár, a magyar növénytan rendszerének új alapokra helyezője.
WINTERL JÓZSEF JAKAB (Steyr, Felső – Ausztria, 1739. április 15. – Pest, 1809. november 23.): osztrák származású orvos, vegyész és botanikus, a dualisztikus kémiai rendszer magyarországi meghonosítója.
FRANCÉ REZSŐ – Raoul Francé, (Bécs, 1874. május 20. – Budapest, 1943. október 3.): biológus, botanikus, közismert és népszerű szakmai könyvek szerzője.
ANTONIO GIOVANNI SCOPOLI (Cavalese, Tirol, 1723. június 3. – Pavia, 1788. május 8.) a magyarországi bányászat és kohászat terén elévülhetetlen érdemeket szerzett orvos, botanikus, mineralógus és kémikus.
BORBÁS VINCE, (Ipolylitke, 1844. július 29. – Kolozsvár, 1905. július 7.): egyetemi tanár, a 19. század legnagyobb magyar botanikusa, a magyar flóra- és növényföldrajzi kutatás korszerűsítője.
PANTOCSEK JÓZSEF (Nagyszombat, 1846. október 15. – Tavarnok, 1916. szeptember 4.): botanikus, mikropaleontológus, orvos, a mikrofotográfia első magyarországi alkalmazója.
FEHÉR DÁNIEL (Tekepuszta, 1890. október 27. – Sopron, 1955. február 17.) erdőmérnök, növényfiziológus, a modern talajbiológia egyik nemzetközileg elismert megalapozója.
BOROS ÁDÁM (Budapest, 1900. november 19. – Budapest, 1973. január 2.) botanikus, gyógynövénykutató, a mohagyűjtés és -kutatás legnagyobb magyar szakértője.
