A január 1-i évkezdés szokását a rómaiaktól örököltük. A hagyomány (és Ovidius) szerint a Numa királynak, Romulus utódjának tulajdonított naptárreform óta lett a téli napfordulót követő Januarius az év első hónapja.
Vízkereszt, korábban Szentkereszt a latin egyház Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve.
Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” (12 napos ünnep) zárónapja.
február, március, április – hamvazószerdától húsvétvasárnapig
Nagyböjt, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt, az egyházi évben hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő, Jézus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt negyvennapos időszak, amelynek kisebb megnevezett egységei: hetei, vasárnapjai, ünnepei is vannak. Középkori magyar nyelvhasználatban gyökerező nevük máig él idősebb népünk ajkán.
február, március – a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap, legkorábban február 4-ére, legkésőbb március 10-ére eshet
Karnevál herceg farsangi diadalmenete hamvazószerdára virradóan halottasmenetté változik. Európában általános szokás (volt), hogy a farsangot jelképező alakot: óriás papírmasé bábut, medvemaszkát, vesszőből, szalmából, rongyból formált torz képmást megjátszott jajveszékelés közben kivégzik, többnyire hatalmas máglyán elégetik, maradványait pedig eltemetik. Nálunk a szokásnak farsangtemetés, téltemetés, télkihordás a neve.
március, április – húsvét előtti vasárnap, a nagyhét kezdete, legkorábban március 15-ére, legkésőbb április 18-ára eshet
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, a nagyhét kezdete. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap. Ekkor ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását.
március, április – virágvasárnaptól nagyszombatig, a nagyböjt utolsó hete, legkorábban március 15-én, legkésőbb április 18-án kezdődhet
A természet tavaszi újjászületése az embert is analógiás jellegű megújulásra, tisztálkodásra indítja. Ezek az ősi tavaszi lusztrációs szokások az ember egészségének és jólétének biztosítására, a betegségek távoltartására, a háztájék és jószágok megoltalmazására irányulnak.
március, április – húsvét előtti csütörtök, legkorábban március 19-ére, legkésőbb április 22-ére eshet
Az utolsó vacsora napja, amikor Jézus búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangszó. A húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale) első napja.
március, április – húsvét előtti szombat, legkorábban március 21-ére, legkésőbb április 24-ére eshet
A húsvétvasárnapot megelőző nap. Ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. A húsvéti ünnepkör szent háromnapjának (Sacrum Triduum Paschale) harmadik, utolsó napja.
március, április – a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-ére eshet
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, midőn Jézus – a pénteki keresztre feszítése után – a harmadnapra, vasárnap feltámadt, s itt tartózkodott még negyven napot.
május, június – húsvét után a 40. nap, legkorábban május 1-ére, legkésőbb június 4-ére eshet, általában a következő vasárnap tartják, ez a váróvasárnap
Áldozócsütörtök, áldozónap; Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini;), húsvét után a 40. nap. Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. Később a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került.
május, június – a húsvéti idő lezárása, húsvét után az 50. nap, azaz a 7 . vasárnap, legkorábban május 11-ére, legkésőbb június 14-ére eshet
Pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt kezdettől fogva.
Luther Márton (Martin Luther) a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé.
Az egyházi év az adventi idővel kezdődik, közelebbről pedig advent első vasárnapjával. Ez nincs egy meghatározott naphoz kötve, de első alkalma mindig a karácsony előtti 4. vasárnap. Tehát az adventi idő négy teljes hét.
„Mily csodálatos az Isteni gondviselés, amelyik napon a Nap született, jött a világra Krisztus is! – kiáltott föl Szent Ciprián, Karthágó III. századi püspöke, noha I. (Szent) Gyula pápa csak 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává.
