A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973. január 10-én: a 81 000 hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot.
2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román–ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.
A BEPORZÓK NAPJA mögött a rovarvilág és a beporzást végző rovarok világszerte, de elsősorban az északi féltekén tapasztalt pusztulása, tehát konkrét természetvédelmi probléma és annak orvoslása, illetve a lakossági cselekvésből származó környezeti nevelési lehetőség is ott van.
A MÉHEK NAPJÁt 1994-től a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án ünnepeljük Magyarországon. Mivel hazánkban sajnálatos módon alacsony a mézfogyasztás, a program nem titkolt célja a méz és a méhészeti termékek megismertetése és megkedveltetése. E napon országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, játszóházzal várják a méhészek az érdeklődőket.
1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott.
A budapesti állatkertben rendezték meg először 1994. május 15-én AZ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYSZERETET NAPJÁt. A gyerekek ezen a napon ingyen léphettek be az állatkertbe.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére, hagyományteremtő szándékkal 2004-től rendezik meg a BALATONI HALAK NAPJÁT. A kezdeményezés azért született, hogy felhívja a figyelmet a Balaton és környéke változatos élővilágára és természeti értékeire.
Minden évben eljön az éjszaka, amikor reflektorfénybe kerülnek az állatok. A 2012 óta évente, augusztus utolsó péntekén megrendezett Állatkertek Éjszakája a magyarországi állatkertek legnépszerűbb és legnagyobb szabású közös programjának számít.
Hagyományteremtő céllal, 2020-ban indította útjára A kéktúrázás napját a Magyar Természetjáró Szövetség a hazai állami erdőgazdaságok és nemzeti parkok szakmai segítségével. Már az első alkalommal is október 10-ére invitálták a természetjárást kedvelőket egy nagyszabású közösségi túranapra, és ezt a napot jelölték ki a Kéktúrázás napjává.
Az egyesület megalakítása Bedő Albert, Divald Adolf és Wagner Károly nevéhez fűződik, a szervezet a Magyar Erdészegylet helyébe lépett, a mintegy 40 alapító kezdeményezésére. Az egyesület az 1848-ban megalapított Magyarhoni Földtani Társulat után a második, jelenleg is működő műszaki-gazdasági jellegű szervezete.
