Ma 2024. június 24. hétfő, Iván napja van.
Megújultunk
A Jeles napok című szolgáltatás első változata a 2006. május 15-én bemutatott oktatási segédanyag volt, amely a Neumann-házban készült. A szolgáltatást 2007. január 1-jétől az Országos Széchényi Könyvtár tematikus honlapjaként érhették el a felhasználók. Az indulás óta eltelt csaknem két évtized tette szükségessé, hogy a honlap informatikai és arculati szempontból is megújuljon. Az újragondolt tartalomszolgáltatás, amely további ünnepoldalakkal és az OSZK gyűjteményének több száz dokumentumával gazdagodott, a szerkesztők szándéka szerint a későbbiekben is folyamatosan gyarapodik és bővül.

A Jeles napok mint alapvetően oktatási tartalom a kalendárium, a nemzeti ünnepek, a világi és az egyházi, valamint az egyházi eredetű ünnepek, a történelmi, az irodalmi évfordulók, a világnapok és egyéb kiemelt magyar és nemzetközi napok témakörében kínál hiánypótló, több műveltségterületen is használható ismeretanyagot. 

 

A JELES NAPOK ARCULATÁHOZ FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK

A szolgáltatás megújítása egy időben folyt Az idő arcai című időszaki kiállításunk munkálataival. Az egyedülálló kiállítás célja bemutatni ünnepeinket, a hétköznapokból kiemelkedő emléknapjainkat, azok évről évre való megünneplésének fontosságát. Bepillantást enged a régi korok időről alkotott elképzelésébe, és azt is felvillantja, hogy eleink hogyan fürkészték a jövőt, hogyan gondoltak a hétköznapokra és az ünnepekre.

A tárlat az idő három aspektusát ragadja meg, bepillantást engedve az időről való gondolkodásunkba. Az első, lineáris térben kronologikusan felépülő művek láthatók: krónikák, régi kalendáriumok, híres emberek határidőnaplói. A ciklikus időt bemutató második térben jelenik meg az év és a nap köre. Ezen a helyszínen láthatók az egyházi évhez kapcsolódó szerkönyvek, valamint itt mutatjuk be jeles napjaink egymásra épülését. A harmadik terem a múló pillanatba helyezi a látogatót. Egyfajta lelki vezetés során különleges tárgyak és idézetek segítenek megérteni minden pillanat fontosságát, az ezekben rejlő lehetőségeket és értéket. Mivel az antikvitásban két alakkal, Khronosszal és Kairosszal ábrázolták az időt, a kiállítótérben ez a két alak kíséri a látogatót. Khronosz a végtelenül hömpölygő idő megtestesítője, a fiatal Kairosz viszont az értékes pillanatnyi időt fejezi ki.

A kiállítás és a honlap arculata, színvilága azonos forrásokból táplálkozik; tervezőjük Török Máté.

A régi korok embere – de még nagyszüleink nemzedéke is – az idő, az évszakok és a napszakok természetes lüktetésében élt. A vissza-visszatérő ünnepek és hétköznapok rendje, a vetés, a virágzás, az érés és a betakarítás örök ritmusa, a bőséges és a böjtös időszakok váltakozása, a fény és a sötétség elválaszthatatlan egysége határozta meg életét.

Ennek az összetett „élménynek”, az időben való „jelen-létnek” egyik fontos lenyomata a kalendárium. A naptári rendszer régi korok egymásba játszó, rétegzett tudását hordozza, gyakran eltűnt rítusok, hitek nyomait, elfeledett – vagy éppen az emlékezet peremvidékére sodródó – legendák vonásait viseli magán. A naptár ünnepei és ünnepkörei ugyanakkor nem megkövült, hanem eleven, folyton alakuló, változó rendszert alkotnak, kézenfekvő fogódzót kínálva a múlt, a jelen és a jövő egymást feltételező megismeréséhez. A naptár éppen ezért mind a mai napig a kollektív európai emlékezet, a közös európai örökség egyik legfontosabb és mindenki számára egyaránt átélhető része, amely közvetítő „nyelvként”, lingua franca-ként erős kötelékkel kapcsolja egymáshoz a mai Európa lakóit – lefegyverző szépségben tükrözve a Mediterráneum antik örökségét, a zsidó-keresztény kettős gyökérzetet, a germán törzsek hagyományait és a sokszínű népi kultúrát. 

A szerkesztői munka során megőriztük az eredeti tartalom túlnyomó többségét. A virtuális antológia gerincét az ún. ünneplista képezi, amely jelenleg csaknem 1800 ünnepet, évfordulót számlál. Önálló ünnepoldala van a tizenkét hónapnak, a zodiákusjegyeknek és a teljes évnek is. 

A szolgáltatásba bekerültek az elmúlt, csaknem húsz esztendőben megszületett új magyar ünnepek, kiemelt napok is (pl. A magyar nyelv napja vagy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja – 1580 – A magyar szórvány napja, vagy  A magyar festészet napja – Lukács evangélista ünnepén), illetve számos, azóta létrejött több új világnap és nemzetközi nap is (pl. A fordítás nemzetközi napja – Szent Jeromos ünnepén vagy Elhízás elleni világnap).

Az újabb keletű ünnepekhez (világnapok, kiemelt magyar napok) minden esetben igyekeztünk – a lehetőségekhez képest – rövid és pontos leírást társítani. Megőriztük az ünneplista ún. tudománytörténeti évfordulóit és ipartörténeti évfordulóit, amelyek még 2006-ban, a Neumann-ház és Magyar Szabadalmi Hivatal együttműködési megállapodása nyomán jöttek létre, s egy fontos, de kevésbé ismert terület jeles személyeire, eredményeire és találmányaira irányítják a figyelmet. 

Az ünnepekhez – a vonatkozó szakirodalmi részleteken kívül – elsősorban szépirodalmi részleteket társítottunk, amelyek a Magyar Elektronikus Könyvtárban  (OSZK), valamint a Digitális Irodalmi Akadémia felületein (Petőfi Irodalmi Múzeum) publikált szövegekre mutatnak. A munka eredményeként az ünnepoldalakon jelenleg csaknem 7000 szépirodalmi és szakirodalmi idézet olvasható. 


Az ünnepek témájához társított szakirodalmi szövegek alapja a korábban digitalizált alapvető munkák sora, pl. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium és Karácsony, húsvét, pünkösd című műve. A szakirodalmi munkák kapcsán tisztelgünk Jankovics Marcell (1941–2021) emléke előtt is, aki az első pillanattól kezdve támogatta a szolgáltatás elkészítését, segítette az arculat kialakítását, és rendelkezésre bocsátotta életművének vonatkozó köteteit, köztük a Jelkép-kalendárium  című alapvető munkáját,  vagy A fa mitológiája és A Nap könyve című könyveit. A Jeles napok 2006. május 15-i ünnepélyes bemutatójának is ő volt az ünnepi szónoka.

A szöveges összeállításokat egyrészt a 2006-ban publikált képek, másrészt az OSZK gyűjteményének dokumentumai – kéziratok, kódexrészletek, régi fényképek, képes levelezőlapok, plakátok, címlapok, térképrészletek – kísérik. Minden oldalnak van egy-egy vezérképe, amely az ünnepleírás, illetve az ünnepet magyarázó szakirodalmi részlet mellett látható. Azokban az esetekben, ahol még nem találtunk megfelelő képet, illusztrációként Petrus Apianus 16. századi művének egy oldalrészlete látható.  

Az évfordulók (ünnepoldalak) a későbbiekben is gyarapodnak, bővülnek majd: további dokumentumok képeit, valamint újabb szépirodalmi és szakirodalmi szövegrészleteket társítunk az összeállításokhoz, s újabb évfordulókkal (pl. a színháztörténet, zenetörténet, a fotográfia története) egészülnek ki a művelődéstörténeti ünnepek, évfordulók. A szolgáltatásban meghallgatható hanganyagok több mint 250 megzenésített verssel is gyarapodnak a közeljövőben.

Az OSZK 2023-as alapítási ünnepén készült rövid videó az egyes ünnepekhez társított, a Jeles napok szolgáltatásba bekapcsolt közel nyolcvan kisfilmre hívja fel a figyelmet. A nemzeti könyvtár életét bemutató, valamint a különböző gyűjteményrészekben őrzött dokumentumok alapján, illetve a Történeti Fénykép- és Interjútárban készült kisfilmekből és életútinterjúkból válogatott részleteket Youtube-csatornánkon  is közzétettük. 
Az OSZK-ban készült filmek közül kiemelkedik a 2021-es Látjátok feleim....  című, az első összefüggő magyar nyelvemlékről szóló 70 perces alkotás, amely A magyar kultúra napjánál  és A magyar nyelv napjánál is megtekinthető.

Az egyes ünnepoldalakhoz kapcsolt további tartalmakról lásd még: Honlapok, digitalizált kötetek és periodikák, blogbejegyzések