A bölcsődék napját 2010 óta tartják Magyarországon, arra emlékezve, hogy 1852-ben, április 21-én nyílt meg a Pesti Első Bölcsődei Egylet, amelynek a martonvásári Brunszvik családhoz tartozó Gróf Forrayné Brunszvik Júlia (1786–1866) volt az elnöke.
A bölcsődék létrejötte szorosan összefüggött a nagyipari termelés kialakulásával, különösen azokon a területeken, ahol nagy számban foglalkoztattak női munkaerőt, elsősorban a mosodákban, a textiliparban. A világon az első bölcsődét Párizsban nyitották meg 1844-ben, s néhány éven beül már közel 400 hasonló intézmény működött világszerte, elsősorban egyházi létesítményként.
Magyarországon is megindult a szervezőmunka, és 1852 januárjában bölcsőde-egylet alakult Pesten Majer István püspök és nagyprépost, valamint Forrayné Brunszvik Júlia – Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda alapítója unokahúgának – támogatásával. Az első „bölcsőház” fővédnökének olyan magas rangú támogatót is sikerült megnyerniük, mint Albrecht főherceg felesége, Hildegarde. A hosszú előkészítő munka és jótékony célú gyűjtés eredményeként 1852. április 21-én Pesten, az akkori Kalap u. 1. szám alatti bérház (ma V. ker. Irányi u. 2-4.) földszintjén megnyílt az ország első bölcsődéje, ahol öt szobában 38 gyermekről gondoskodtak.
Bölcsődék napja és Óvoda-nap – a kettőben közös, hogy április 21-re esnek, s mindegyik a kisgyermekek neveléséhez kötődik. Az óvodák napja Friedrich Föbel (1782 – 1852) német óvodaalapító, pedagógus emlékét őrzi, aki felismerte, hogy milyen nagy szerepe van az iskola előtti nevelésnek is. Fröbel nemcsak felismerte az iskola előtti nevelés jelentőségét, hanem 1837-ben az első Gondozó-, Játék- és Foglalkoztató Intézetet létesített kisgyermekek részére a türingiai Blankenburgban.
A Jeles napok szerkesztősége
.jpg)
