A magyar parlament 2018. évi I. törvényében a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át annak emlékére, hogy az Erdélyben 1568. január 6. és 13. között megtartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel négy vallásfelekezet – a katolikus, az evangélikus, a református, az unitárius, majd tíz évvel később ötödikként az anabaptista felekezet – szabadságát és egyenjogúságát.
A Tordán tartott 1568. évi országgyűlés, Európában először, a vallásszabadság elemeit magában foglaló határozatot hozott, amely szerint a prédikátorok szabadon terjeszthették nézeteiket. Az egyezmény tartalmazta a saját értelmezés szerinti igehirdetés, a szabad prédikátorválasztás és a prédikátorok védelmének jogát – még az egyházkerületek vezetői sem bánthatták őket –, valamint kikötötte, hogy vallásáért senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés és senkit sem lehet hitbeli tanításért fogságba vetni vagy elhurcolni. A döntést kedvezően befolyásolta, hogy a protestáns prédikátorok a hitet Isten ajándékának tekintették.
A tordai egyezményt megelőzően Erdélyben már 1557-ben a katolikus vallással egyenrangúnak fogadták el a lutheránus vallást, 1564-ben pedig kimondták a lutheránusok és a kálvinisták vallásszabadságát. A tordai országgyűlésen a katolikus, a lutheránus, a kálvinista és az unitárius vallás is megkapta a szabad vallásgyakorlat jogát.
Az unitáriusok a tordai országgyűlés határozatának kimondását tekintik az unitárius egyház születése pillanatának. A január 6. és 13. közé eső vasárnapon minden esztendőben ünnepi istentisztelettel emlékeznek meg a jelentős eseményről.
A Jeles napok szerkesztősége
Orbán Balázs: Torda város és környéke. XXXVIII. Torda vallástörténelme (részlet)
Tordának ma is van 10 egyháza s bár azok közül három régi és tekintélyes, még sem tartozik egyik sem Torda őstemplomai közé, mert azokat a mongol és kún dúlások ugy látszik, megsemmisitették s ugy épültek a mostaniak a XIV. és XV. századokban alkalmasint a régiek helyére. Magában értetődik, hogy Torda ős templomai és az azok helyére épült s most is létező három ódon templom a római katholikusoké volt, miután azon időben Tordát kizárólag katholikus vallású magyarok lakták. De a midőn a reformatio, az eszmevilág e nagy vívmánya, a szabad gondolkodás világát átidomitó e nagy nyilatkozványa elhatolt a távol Erdély bérczei közé is s midőn az a városok fejlettebb polgári eleme között gyökeret vert s onnan a falukra is kisugárzott, Torda az első városok közé tartozott, a hol az tért foglalt s már 1548-iki országgyülésen felvillant annak éltető és regeneráló fénye. Alig telt el egy évtized s már Torda lakói mind lutheránusok voltak s nemsokára, a midőn Kálmáncsehi Kolozsvártt Calvin tanait kezdette hirdetni, Fodor Bálint Tordán is elterjeszté azt, miután a magyar városok kivétel nélkül a Calvin szerinti hitvallást tették magukévá. Torda nemcsak elfogadta a felvilágosodás tanait, hanem azon dicsőség jutott osztályrészébe, hogy falai közt és nagy templomában tartatott 1557-ben azon országgyülés, mely Európában legelőbb mondta ki a vallás- és lelkiismeret szabadságát és törvénybe iktatta, hogy mindenki szabadon követheti azon vallást, a mely tetszik, a mely lelki meggyőződésével összhangban van, minek következtében az ugyanazon nagy templomban következő 1558-ban tartott zsinat inaugurálta a reformatio diadalát.Ez a szellemélet hajnala volt, mely felkelő napként oszlatá szét a lelki láthatár sötétségét. A reformatio megnyitá az iskolák ajtait, letörte a sajtó bilincseit s szellemi munkára serkenté a babonák közt megdermedt észt. Uj világ kezdődött, a külsőleges ceremoniák helyébe lépett a valódi hit melege, a hókusz-pókusz helyébe a gondolat fényét szikráztató szónoklat. A templommal összecsatoltatott az iskola, irányelvvé vált a felvilágosodásban és nem a butaságban keresni a hit malasztját.
Orbán Balázs:Torda város és környéke. XXXVII. Tordán tartott országgyűlések (részlet)
1568. január 6-án az adó megszavazása mellett kimondatott, hogy a papok szabadon, meggyőződésük szerint hirdessék az evangeliumot, azért senki ne üldözhesse, a községek oly papot tartsanak, a minő nekik tetszik. Szóval a teljes lelkiismeretszabadság törvénybe iktattatott. Ezen országgyülésre hivatkozik János Zsigmond a szászok decanjához a hadiszerek szállitására kirendelt szekereket érdeklőleg.
