A két világháború közötti időszak jelentős építész egyénisége, GYÖRGYI DÉNES (Budapest, 1886. április 25. – Balatonalmádi, 1961. november 21.) művészcsaládból származott: nagyapja Györgyi-Giergl Alajos festőművész, apja az Iparrajz iskola tanára volt. Györgyi Dénes már a műegyetemi évek alatt barátságot kötött Kós Károllyal; együtt rendezték 1907-ben az építészhallgatók új művészeti felfogást tükröző kiállítását, 1910-12 között pedig közösen tervezték a városmajori iskolát. Györgyi 1910-től az Iparművészeti Iskola tanára, később igazgatója volt.
Első terveinél – az első világháborút megelőző időszakban – a magyaros formavilág érvényesült, erről tanúskodik több vidéki iskola. Eklektikus felfogásban készült viszont a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara székháza (1911). Alpár Ignác felkérésére 1912-ben elkészítette a Mezőgazdasági Múzeum belső berendezésének terveit. A két világháború között két eltérő stílus jellemezte Györgyi munkáit. Először az eklektikus-neobarokk-klasszicista elemeket alkalmazta, ezt példázza a keszthelyi Balaton Múzeum és a debreceni Déri Múzeum épülete. Hasonló szellemben készült, sikeres munkái voltak kiállítási pavilonjai Philadelphiában (1926) illetve Barcelonában (1929). Az 1930-as évektől kezdve beilleszkedett a modern építészet világába, jelentős siker volt két újabb kiállítási pavilonja Brüsszelben (1935) és Párizsban (1937).
A második világháború után visszavonultan élt Balatonalmádiban; utolsó terve egy ottani iskola volt 1948-ban.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
