Számos historizáló középületünk tervezője, ALPÁR IGNÁC (Pest, 1855. január 17. – Zürich, 1928. április 27.) Schökl Mátyás grazi eredetű asztalosmester fiaként született. Még diákkorában elszegődött kőműves inasnak, majd Hauszmann irodájába szegődött praktikánsnak. Tanulmányait 1874-ben a berlini építészeti akadémián folytatta. Tagja lett a berlini Építész Egyletnek, tudósításokat küldött az újonnan alakult budapesti szaklapnak, az Építési Ipar-nak, pályázatokon vett részt, 1880-ban elnyerte az építészegylet tekintélyes Schinkel-érmét. 1881-ben hosszabb utazást tett Itáliában, majd Hauszmann meghívására a budapesti Műegyetem tanársegédi állását foglalta el. Hatévi tanítás után az egyetemtől megválva irodát alapított. Pályázati siker vezette legismertebb alkotásához, a millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportjának tervezéséhez, amelynek belső berendezéseit Schikedanz Albert alkotta meg. Olyan sikeres lett a munkájuk, hogy a kiállítás végeztével az épületegyüttest a Mezőgazdasági Múzeum céljára időtálló anyagból újra felépítették. Később, Trianon után a Vajdahunyad vára néven elhíresült alkotás szinte a régi Magyarország emlékművévé vált, minthogy a hozzá ihletet adó épületek lelőhelyei – Vajdahunyad mellett Csütörtökhely, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Gyulafehérvár, Brassó – az elcsatolt területek részei lettek.
Alpár Ignác gazdag életművének legjellemzőbb részét a nagy középületek teszik ki. Ilyenek a nagy budapesti banképületek, például a Szabadság téren vagy a József nádor téren, az Eötvös Kollégium a Ménesi úton, a fürdőépületek, például Herkulesfürdőn, a laktanyák Győrben és Pozsonyban, a tekintélyes megyeházák Segesváron, Déván, Nyíregyházán, Kolozsváron és Nagyenyeden, valamint a templomok Segesváron és Brassóban. Számos postát, szállodát és iskolát is tervezett.
1928-ban az emlékbizottság tagjaként utazott New-York-ba a Kossuth szobor leleplezésére. Hazafelé jövet Svájcban időzött, amikor váratlanul meghalt. Telcs Ede szobrán a Vajdahunyad vára mellett, a Városligetben középkori céhmesteri öltözetben látható.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
