FELLNER JAKAB, (Nikolsburg, 1722. július 25. – Tata, 1780. december 12.): építész, a klasszicizáló késő barokk építészet legkiválóbb hazai mestere. 23 éves korában telepedett le Tatán, és élete nagy részét itt töltötte. 1750-től kezdve főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, bár növekvő híre más megbízatást is szerzett számára. Első jelentős önálló munkája az 1751-ben megkezdett tatai plébániatemplom, melynek építését utódja, Grossmann József fejezte be 1780 után. 1756-ban a cseklészi Esterházy-kastélyt építette át. 1761-ig Komárom vármegye szolgálatában állt. 1762-ben a Lamberg család kastélyát tervezte Mórott. 1764-ben szerződést kötött Esterházy Károly püspökkel az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésére és felügyeletére. Első műve itt a püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája volt (1766). 1768-74 között a veszprémi püspöki palotát tervezte. 1765-től átvette a Gerl József bécsi építész által tervezett és egyetemnek szánt egri lyceum építését, melynek befejezése másra maradt. 1773-ban tervezte meg és kezdte el építeni utolsó nagy alkotását, a pápai plébániatemplomot. Mindezeken kívül sok építkezést tulajdonít neki a kutatás. Jelentős szerepe volt Veszprém, Pápa, Eger és Tata városképének kialakításában. 1773-ban magyar nemességet kapott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Tata, Esterházy-kastély
(részlet)
Történet
A kastély jelentős szerepet játszott a történelemben is: I. Ferenc császár és király (1792–1835) és felesége, Ludovika királyné ide menekültek a napóleoni harcok elől. Hosszú hetekig itt laktak, és az uralkodó itt írta alá a napóleoni háborúkat lezáró bécsi (v. schönbrunni) békét 1809-ben. 1897-ben Ferenc József (1848–1916) és II. Vilmos (1888–1918) német császár látogatott ide egy tatai hadgyakorlat alkalmával.
A kastélyegyüttes Fellner Jakab, hazánk neves építészének egyik legfontosabb műve. Fellenthali Fellner Jakab (Nikolsburg 1722 – Tata 1780) építész, tatai építőmester a későbarokk, kora klasszicizmus kiváló hazai művelője, Galánthai Balogh Ferenc, az Eszterházyak (vagy Esterházyak – az eltérő írásmód a tatai grófi ág sajátos megkülönböztetése) jószágkormányzója, és Esterházy Károly egri püspök felfedezettje. Munkássága meghatározza Tata városképét (kastélyegyüttes, plébánia templom, piarista rendház és gimnázium, malmok). Fő műve az egri Líceum.
Forrás: Műemlékek Állami Gondoksága honlapja
