1939. augusztus 23-án, a II. világháborút közvetlenül megelőzően Joachim von Ribbentrop, a náci Németország, és Vjacseszlav Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere kölcsönös megnemtámadási szerződést írt alá Moszkvában. Ennek titkos záradékában megegyeztek európai területek felosztásáról, ami nemzetek sorsát szabta meg hosszú évtizedekre. Az ezt követő események az emberiség történetének egyik legszégyenteljesebb időszakát jelzik: világháború, Holokauszt, GULAG-táborok, milliók szenvedése, elpusztítása, hidegháború. 2006-ban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése határozatot fogadott el a totalitárius bűncselekmények nemzetközi elítélésének szükségességéről. 2008-ban megszületett az európai lelkiismeretről szóló ún. „Prágai Nyilatkozat”, többek között Václav Havel egykori cseh elnök és Joachim Gauck leendő német elnök aláírásával, amelyben indítványozták egy európai emléknap létrehozását. 2008. szeptember 23-án 409 európai parlamenti képviselő írásbeli nyilatkozatban javasolta, hogy augusztus 23-a legyen „Európa Napja”, emlékezve a sztálinizmus és a nácizmus áldozataira. Az Európai Parlament 2009. április 2-ai határozatával, – amelyben leszögezik, hogy a totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozataira, a múltra történő emlékezés és igazság nélkül nem lehetséges a megbékélés –, augusztus 23-át a A TOTALITÁRIUS DIKTATÚRÁK ÁLDOZATAINAK EURÓPAI EMLÉKNAPJÁVÁ nyilvánította.
A Jeles napok szerkesztősége
