PAUER JÁNOS, (Andrásfalva, 1846. december 23. – Selmecbánya, 1904. december 21.): jogász, bányamérnök, a selmecbányai akadémia kiemelkedő oktatója, könyvtárosa. Középiskoláit Késmárkon és Rozsnyón végezte, 1865-ben tett érettségi vizsgát a késmárki líceumban. Jogi tanulmányainak az eperjesi jogakadémián történt elvégzése után 1868-ban a selmecbányai magyar királyi bányászati és erdészeti akadémiára ment, ahol a bányászati szakot 1871-ben fejezte be. Ezután az oraviczai bányakapitányságnál szolgált, bányaesküdtként. 1872-ben bírói államvizsgát tett, majd a selmecbányai magyar királyi bányászati és erdészeti akadémia titkára és rendkívüli tanára lett.
Az akadémián nemzetgazdaságtant, a pénzügytant, a pénzügyi törvényeket, a bánya- és vízjogot és a váltójogot adott elő. Részt vett a vámtarifa kidolgozásában. Több szakcikke jelent meg a Bányászati és Kohászati Lapokban.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről
(részlet)
Pauer János
Aki a selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia történetét kutatja, nem kerülheti el Pauer János nevét. Több oknál fogva sem. Hisz a tájainkról indult jogász és bányamérnök diákja, illetve tanára volt az akadémiának, megírta annak történetét, vezette könyvtárát stb.
Pauer János 1846. december 23-án született a Liptó megyei Andrásfalván kisnemesi családban. Késmárkon és Rozsnyón végezte középiskolai tanulmányait, majd az eperjesi jogakadémián szerzett oklevelet, 1872-ben pedig a bírói államvizsgát is letette.
Pauer sokoldalú ember volt, hisz jogi tanulmányait egy újabb stúdium követte: 1868–71-ben a selmeci akadémián bányászatot-kohászatot hallgatott. Egy ideig az oravicei bányakapitányságnál dolgozott mint bányaesküdt, majd visszakerült Selmecbányára. Itt az akadémia titkára és rendkívüli tanára lett. 1904-ig nemzetgazdaságtant, pénzügytant, bányaés vízjogot, valamint váltójogot adott elõ. Hivatalánál fogva egy ideig az akadémiai könyvtárat is vezette. Halálának évében, 1904-ben nevezték ki az akkor indult jogi tanszék vezetőjévé. 1904. december 21-én hunyt
el Selmecbányán.
...
Iskolatörténeti szempontból fontosak a Pauer szerkesztette értesítők, programfüzetek is:
A Selmeczbányai Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia értesítője. 1896;
A Selmeczbányai Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola programja az 1904–1905. tanévre. Selmecbánya, 1904.
1898-ban A selmeczbányai takarékpénztár ötven éves történetét (1847–1897) is megírta Pauer. Jeles elődünk a közügyekben is aktív volt. Támogatta az Akadémiai Ifjúsági Segélyező Egyletet, a Vadászegyletet, főparancsnoka volt a Tűzoltóegyletnek, tagja a selmeci takarékpénztár igazgatótanácsának. A közigazgatási téren kifejtett tevékeny munkájáért a földművelésügyi miniszter előadónak, a főispán pedig tiszteletbeli városi tanácsosnak nevezte ki. Halála nagy űrt hagyott maga után mind a közéletben, mind az akadémiai munkában.
