ANDERKÓ AURÉL, (Terep, 1869. október 14. – Budapest, 1940. június 2.): meteorológus, egyetemi tanár, a meteorológusok által széles körben ismert esőmérő szerkezet kidolgozója. A budapesti egyetemen a matematika-fizika szakból 1891-ben középiskolai tanári, 1894-ben bölcsészdoktori oklevelet, 1907-ben magántanári képesítést szerzett. A Meteorológiai Intézetnél 1891-től 1922-ig működött. Mint az ombrometriai osztály vezetője az úgynevezett Anderkó-féle esőmérőket vezette be; németországi tanulmányútja után Bogdánfi Ödönnel megteremtette a súlyombrográfot, amely a párizsi világkiállításon díjat nyert. Ő volt az első meteorológus, aki hazánkban egyetemi előadásokat hirdethetett. A varsói egyetemen tanárrá nevezték ki, és a Lengyel Meteorológiai Társaság elnökévé választotta. 37 önálló tanulmánya jelent meg.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Vissy Károly: Meteorológia iskola
(részlet)
A két világháború között
XX. század elején az időjárás - előrejelzések elméleti megalapozásában nemzetközileg is elismert, jelentős eredményeket ért el Magyarországon a Prognózis Osztály akkori vezetője, Anderkó Aurél. A talaj-közeli légnyomás eloszlását, az általa kialakított áramlási rendszereket tanulmányozva felfedezte az időjárás folyamatában markáns szerepet játszó „másodlagos depressziók” (mai terminológiával: peremciklon-ok) létét és megfogalmazta kialakulásuk törvényszerűségeit. Túllépve a meteorológia keretein a fizika tudományának elvi, ismeretelméleti problémáit is boncolgatta, ezzel összefüggésben kereste a meteorológia helyét a fizika rendszerében.
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja, Ismeret-tár
