MITTERPACHER JÓZSEF, Mitterbacher (Bellye, 1739. február 14. – Pest, 1788. március 24.): matematikus, bölcseleti és teológiai doktor, egyetemi tanár. 1753-ban belépett a jezsuita rendbe s tanulmányai végeztével tanárként működött. 1768–1773-ban a bécsi Theresianum kormányzója volt. A rend feloszlatása után a nagyszombati, majd budai, ill. pesti tudományegyetem bölcsészeti karán a matematika (1773–74), majd a matematikus-, ill. mérnökképzés fejlesztése érdekében felállított felsőbb matematika tanszék tanára volt haláláig; mint ilyen az 1782-ben megszervezett Mérnöki Intézet (Institutum Geometricum) egyik legfontosabb tárgyának előadójaként tevékenykedett. Kéziratban maradt munkáját utóda, Pasquich János adta ki.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Lósy-Schmidt Ede: Művelődéstörténeti vázlatok a magyar technika sok évszázados múltjából
(részlet)
A pesti magyar királyi tudományegyetem bölcsészeti karán 1785-ben felállított Institutum Geometricum keletkezésének vázlatos ismertetése és a XVIII. század utolsó negyedében (1785–1800) ezen intézetben szigorlatot tett és diplomát nyert mérnökök betűrendes névsora
Az Institutum Geometricum felállításával a már előbb említett igen kiváló és jeles képzettségű Horváth Iván egyetemi tanáron kívül, ki a felsőbb és kísérleti fizikán kívül a mechanikát tanította és azelőtt az egész fizikát nagy dicsérettel tanító, az elemi fizikára Püspöky Ferencet, a mezei gazdaságtanra mitterburgi Mitterpacher Lajost, több gazdag tartalmú, klasszikai irályú munka szerzőjét, végül a vízépítéstanra, geodéziára, építészetre Rausch Ferencet nevezték ki, ki a tiszta és alkalmazott mennyiségtan, valamint a vízépítészet, geodézia és magas építészet köréből írt jeles munkái által érdemesült.
Forrás: Ponticulus Hungaricus, 2005. május
