HOFMANN KÁROLY (Ruszkabánya, 1839. november 27. – Budapest, 1891. február 21.): geológus, műegyetemi tanár, a magyar földtani térképezés kiemelkedő alakja. A freibergi akadémián és a heidelbergi egyetemen tanult Bunsen és Kirchhoff vezetésével. 1864-től a budapesti műegyetem ásvány- és földtani tanszékének tanára volt. 1869-ben az akkor szervezett Földtani Intézet főgeológusává nevezték ki. A Természettudományi Közlöny ásvány- és földtani közleményeinek rovatát vezette. Nagy érdemei vannak Magyarország részletes geológiai felvételezésében és a földtani térképezés területén. Tudományos szempontból elsősorban a nyugat-magyarországi kövületes devon-rögök földtani viszonyaira, a Budai- és a Mecsek hegység földtanára, valamint a déli Bakony bazaltjaira vonatkozó vizsgálatai és megállapításai jelentősek. Úttörő munkát végzett Erdély északi részének földtani feltérképezésével, a Budai-hegység korszerű földtani szerkezeti modelljének megalkotásával.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
