DECSY SÁMUEL (Rimaszombat, 1742. január 2. – Bécs, 1816. január 25.): író, orvos, mecénás, a Magyar Tudós Társaság megalapításának kezdeményezője. Németországi és hollandiai egyetemeken végezte tanulmányait. Doktori oklevelet szerzett, majd Bécsben telepedett le és ott élt haláláig. 1793-tól 1816-ig szerkesztette a Szacsvay Sándor által alapított Magyar Kurirt és melléklapját, a Magyar Muzsát (1798-tól Pánczél Dániellel). Irányítása alatt a lapok politikailag kiegyensúlyozottabbak lettek, és a tudományos–műszaki közlemények tartalmasabbá váltak. Doktori értekézésében az egészségre ható légköri és kozmikus tényezők szerepéről írt, részben elkerülve a korra jellemző asztrológikus megközelítést, és helyenként ma is elfogadott orvosmeteorológiai megállapításokhoz jutott.
Nevezetes művei ezenkívül az Osmanografia, azaz a török birodalom … állapottyának és a magyar királyok ellen viselt hadakozásainak summás leírása (I–III. rész 2 térképpel, Bécs, 1788–89); és a Pannonfai Féniksz, avagy hamvából feltámadott magyar nyelv (Bécs, 1790); továbbá az Egyiptom históriája (Bécs, 1811).
Sokat fáradozott a magyar kulturális élet, a nyelv, az irodalom és színjátszás fellendítésén. Jövedelmének jelentékeny részét az irodalom támogatására fordította.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. (Batári Gyula) MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Beretzky Ágnes: Decsy Sámuel nemzetfelfogásáról (részlet)
Decsy programja a modern nacionalizmus két alaptípusának, a német etnikai-nyelvi nemzeteszmének és a francia államnemzeti eszmének korai ötvözete. Az előbbi hátterében az állt, hogy a nemzeti függetlenség elvesztése miatt a magyar állam egyelőre nem tudta betölteni nemzetiségformáló szerepét. Ehelyett a nyelv vált a kulturális és történeti hagyományok átörökítőjévé, a nemzet lényegévé. A magyar nyelvű nemzeti kultúra kibontakozásának a német nyelv hivatalos, ügyviteli nyelvként való bevezetése csak újabb lökést adott. Az 1780-as évektől aktivizálódó nyelvújító írók – élükön Kazinczy Ferenccel – azt vallották, hogy a magyar nyelv csak úgy felelhet meg a világ követelményeinek, ha szókincsét folyamatosan újítják, szabályait egyértelművé teszik. Decsy Sámuel nemcsak ebbe a folyamatba kapcsolódott bele a Magyar Tudós Társaság megalapítására vonatkozó javaslatával, hanem elképzelései egészen 1844-ig előre jelezték a magyar nyelv uralkodóvá tételének egyes állomásait.
