Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) kezdeményezésére 2002. június 12-én tartották meg először a GYERMEKMUNKA ELLENI VILÁGNAPOT. Az ILO a gyerekmunkásként tart számon minden a munkaerőpiacon megjelenő 12 évesnél fiatalabb gyermeket.
A nemzetközi szervezet hosszú távú célja, hogy 2015-ig a kötelező közoktatás korhatára a 14 éves kor legyen szerte a világon. A dolgoztatott kiskorúak hetven százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik. A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység. A megélhetésért munkára kényszerült gyermekek legtöbbje éhbérért dolgozik, anyagi és szellemi nyomorban él, megaláztatásoknak – az elemi szociális és orvosi ellátás hiányában pedig – súlyos betegségeknek van kitéve. A munkára fogott gyermekek több mint fele ázsiai, s rossz a helyzet Afrika Szaharától délre eső részén is, ahol minden hatodik kiskorú végez gyermekmunkát.
Magyarországon a gyermekfoglalkoztatást – a külföldi intézkedések példájára – az 1839/1840-es országgyűlésen szabályozták először. Jelenleg 16 éves korig tart a tankötelezettség, munkavállalónak csak a 16. életévét betöltött személy jelentkezhet, s minden 18 éven aluli foglalkoztatott fiatal munkavállalónak számít. A törvényes körülmények között megszervezett szünidei diákmunka nem minősül szabálytalan foglalkoztatásnak.
A Jeles napok szerkesztősége
.jpg)
