LIPTHAY SÁNDOR, Schwarzel (Tata, 1847. december 9. – Budapest, május 1.): mérnök, műegyetemi tanár, vasútépítéstani szakíró. A bécsi műegyetemen vasúti mérnöki oklevelet szerzett, majd osztrák vasúti vállalatoknál dolgozott. 1870-ben a Magyar Királyi Vasútépítési Igazgatóság alkalmazta, melynek kötelékében az ÉK-i vasút máramarosi vonalának építését vezette. 1873-ban az államvasutak budapesti osztálymérnöke volt, 1875-ben a műegyetemen előadó, majd 1876-tól haláláig az út-, vasút-, víz- és hídépítészet tanáraként adott elő. 1886–89 és 1898–1900 között a műegyetem rektora volt. 1896-tól az Országos Közoktatási Tanács, a Vízügyi Nagytanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja, 1891-től a Magyar Mérnök- és Építész Egylet elnöke, 1879-től 1882-ig a Magyar Mérnök-és Építész Egylet Közlönyének szerkesztője volt. Műszaki és közlekedésügyi szakirodalmi tevékenysége egyaránt jelentős. Mint rektor a műszaki oktatás matematikai megalapozása, a gazdasági képzés kiszélesítése, valamint az oktatás, ill. a műegyetemi gyakorlati kapcsolatainak kiépítése terén végzett eredményes munkát. A mérnöki kari tekintély megteremtéséért folytatott küzdelmekben ő vetette fel 1888-ban a műszaki doktorátus bevezetésének gondolatát. Vezető szerepe volt a műegyetemi diákszociális intézmények megszervezésében.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
