JANKÓ SÁNDOR, Jenei (Vasvár, 1866. február 28. – Vönöck, 1923. május 14.): erdőmérnök, főiskolai tanár, fotogrammetriai szakember, a háromszögháló-hibaelmélet kidolgozója.
Oklevelét a selmecbányai akadémián nyerte 1890-ben. 1890–1906 között különféle erdészeti hatóságoknál, utóbb a Földművelésügyi Minisztériumban szolgált. 1906-ban a selmecbányai főiskola erdészeti földméréstani tanszékén tanár. Jelentős szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Többek közt az első magyar nyelvű fotogrammetriai munka szerzője. Tanulmányai főként az Erdészeti Lapok, a Kataszteri Közlöny és a Köztelek hasábjain jelentek meg. Háromszögháló-hibaelméletét az Österreichische Zeitschrift für Vermessungswesenben tette közzé.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Németh Tibor: Jenei Jankó Sándor
(részlet)
1895-ben jelent meg az „Erdészeti Lapok”-ban első publikációja: „Körszelvényes útkanyar kitűzése szögtükörrel”. 1896-ban vette feleségül az anyai ágon kemenesmagasi eredetű Velancsics Gizellát s az ősök után így került közvetlen kapcsolatba Vönöckkel, ugyanis sógora Spissich János pozsonyi postafőigazgató lett, akinek ősi nemesi családi birtokai Vönöck környékén terültek el. 1901-ben főerdésszé nevezték ki, 1906-ban pedig egyidejűleg erdőtanácsosként a selmecbányai akadémia erdészeti földmérés professzora lett. A geodéziai tanszék létrehozása és korszerű kiépítése szinte kizárólag az ő erőfeszítéseinek köszönhető. A századforduló időszaka a földi és légi fotogrammetria kifejlődésének hőskora volt. Jenei Jankó Sándor számos tanulmányt publikált az „Erdészeti Lapok”, a „Kataszteri Közlöny”, valamint a „Köztelek” hasábjain és tehetséges tanítványai (Lángos Lajos, Szabó Endre) segítségével elmélyült az új tudományos területen. Az első világháború idején a hadvezetés is felfigyelt a gyors tájékoztatást nyújtó lehetőségre, ezért felszólították e tárgykör kézikönyvének elkészítésére. Műve az első magyar nyelvű fotogrammetriai tankönyv lett. Kutatásainak legismertebb területét a háromszögelési hálózat hibaelméletének témaköre alkotta, de az erdészeti szállítóberendezések komplex szemléletű (műszaki-gazdasági-erdészeti) vizsgálata terén is alapművet publikált.
Forrás: Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár Kresznerics Ferenc Könyvtárának honlapja – Kemenesaljai Életrajzi Lexikon
