GÁBORI MIKLÓS (Kapuvár, 1925. december3. – Budapest, 1996. augusztus 9.) régész, antropológus Budapesten végezte tanulmányait. Különböző múzeumokban dolgozott néhány évig, végül a váci Trefort Ágoston Múzeum munkatársa, majd igazgatója lett. Ebben az időszakban a Dunakanyar késő paleolitikus és epipaleolitikus lösztelepeinek ásatásával foglalkozott. 1955-ben került a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Osztályára. Doktori értekezését a magyarországi késői paleolitikumról írta. Bekapcsolódott a híres vértesszőlősi lelőhely korával foglalkozó tudományos vitába valamint a dunántúli szeleta-kultúra átértékelésébe. Különösen szakavatott ismerője volt Kelet-Európa, a Kaukázuson túli területek és Közép-Ázsia őskorának. A magyar régészek közül elsőnek kutatott Mongóliában, később Kinába is eljutott. Jelentős ásatásokat végzett a budai Remete-barlangban, Honton, Ságvárott és Érden.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.