Kiváló matematikusunk, FEJÉR LIPÓT (Pécs, 1880. február 9. – Budapest, 1959. október 15.) rövid ideig a Műegyetem gépészmérnöki karán, majd a budapesti Tudományegyetem matematika szakán tanult, közben egy tanévet Berlinben töltött, ahol a kor neves professzoraival került kapcsolatba. Itt irányult figyelme a Fourier-sorokra; ezen a területen már egyetemistaként jelentős eredményeket ért el. A róla elnevezett tételt, amely a Fourier-sorok új összegzési eljárására vonatkozott, 1900-ban – mindössze 20 éves korában – közölte a francia tudományos akadémia folyóirata. Ezt a tételt fejlesztette tovább 1902-es doktori disszertációjában, amellyel megteremtette a trigonometrikus sorok elméletének modern alapjait. Rövid párizsi és göttingeni tartózkodás után a kolozsvári, majd – Eötvös Loránd ajánlatára – a budapesti egyetem tanára lett. A későbbiekben számos külföldi egyetem ajánlott neki katedrát, de ő nem hagyta el hazáját, még akkor sem, amikor üldözöttként élete állandó veszélyben forgott. Középiskolai tanárok több nemzedékét nevelte fel, ezzel jelentős mértékben hozzájárult a magyarországi matematika fejlődéséhez.
Fő kutatási területe az analízis volt. Publikációiban mindig az egyszerűségre, érthetőségre törekedett. A Fourier-sorok elméletén kívül foglalkozott függvényelmélettel, interpoláció elmélettel, a divergens sorokkal és a konstruktív függvényekkel. Riesz Frigyessel együtt dolgozta ki a konform leképezések alaptételének bizonyítását.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.