A valós függvénytan és a funkcionál-analízis világhírű kutatója, RIESZ FRIGYES (Győr, 1880. január 22. – Budapest, 1965. február 28.) Zürichben, Budapesten és Göttingenben folytatta tanulmányait. Mint középiskolai tanár 1907-ben aratta első átütő sikerét egy párizsi szakfolyóiratban publikált tanulmányával. Ebben szerepelt a valós függvénytanban ma Riesz-Fischer-tételnek nevezett felismerés, amelyet ugyanebben az időben fedezett fel a német matematikus. Az 1920-as évek elején a szegedi egyetemen tanított; világhírű matematikai centrumot hozott itt létre és szakfolyóiratot alapított. Ő volt a funkcionál-analízis egyik megteremtője, ennek alaptankönyvét tanítványával, Szőkefalvi-Nagy Bélával írta meg. Kimagasló eredményeket ért el az integrálegyenletek valamint az analitikus függvények elméletének fejlesztésében is.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
A halmazelmélet huszadik századi „Hajnal A” : Hajnal András matematikussal beszélget Strehó Mária
(Magyar tudomány 46. évf. 4. sz. 2001. április, részlet)
Riesz Frigyes is tanította még. Milyen élmény volt őt hallgatni?
Nagyon öreg volt, képzelje, 70 éves lehetett! Fejérhez is bejártam a „specijeire”. Ő nem igazán tanított már akkoriban, nem érdekelte az, hogy egy anyagot előadjon. Csak a személyes élményei, meg az egyénisége volt nagyon érdekes. Riesz még próbált tanítani, felolvasta a Leçons d’Analyse Fonctionelle-t, Szőkefalvival közösen írt világhírű könyvét, ami akkor jelent meg. Ha az ember előre elolvasta a fejezetet, sokat tanulhatott az előadásból.
Írta valaki a táblára, amit Riesz mondott?
Eleinte Császár Ákos írt, de amikor én jártam, akkor már a Pál Laci. Az öreg rászólt: „Ne írjon annyit, akkor nem látni!” Volt, hogy kettőt lapozott... A végén rájött, hogy valami nem stimmel. Igen. Az is volt, hogy testvérének, Riesz Marcellnek egy cikkét ismertette, akkor lapozott kettőt és megjegyezte: „Zavarosan ír ez a Marci...”.
