ÉBER ERNŐ (Budapest, 1874. október 9. – Budapest, 1968. szeptember 7.): állattenyésztő, agrárpolitikus, gazdaságtörténész. Az iskolatej-akció első megvalósítója. 1895-ben szerzett diplomát a magyaróvári Gazdasági Akadémián. Ezt követően Berekegyházán lett gazdasági segédtiszt, majd az 1897-ben megjelent cikkére felfigyelve, a szövetkezetügy hazai apostola, Károlyi Sándor meghívta a fóti birtokra titkárnak. 1899-ben az Erdélyi Gazdasági Egylet segédtitkára lett Kolozsváron, ahol a Tudományegyetemen jogi diplomát is szerzett. 1907-ben a Sopron megyei Gazdasági Egylet titkára, 1917-ben ügyvezető igazgatója lett. Sopron főjegyzőjévé is megválasztották. Nevéhez fűződik a Soproni Tejszövetkezet és a csermajori földművesiskola alapítása. Az I. világháború után Budapestre költözött, ahol 1924-ben megindította és 1939-ig szerkesztette az Állattenyésztők Lapját, 1932-től pedig az Állattenyésztők Naptárát. Emellett 1927 és 1938 között a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából a tej és tejtermékek tápláló értékének kutatásával, továbbá az ezekhez kapcsolódó propagandatevékenységgel foglalkozott. Lényegében nevéhez fűződik az iskolatej-akció. Ezekben az években több nemzetközi kongresszuson is részt vett. 1938-ban a Magyar–Olasz Bank Rt. gazdasági tanácsosa lett. 1940-ben lefordította magyarra Adam Smith híres kétkötetes művét (Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól), 1946-ban pedig G. Marshall amerikai vezérkari főnök 1943 és 1945 közötti jelentéseit fordította le, amelyet négy kiadásban is közreadtak. Mint gazdaságtörténész, 1942-ben a Széchényi család birtokairól adott közre egy gazdaságtörténeti kötetet, majd 1950-ben az MTA a magyar állattenyésztés múltjának története megírásával bízta meg, amely munkája 1961-ben jelent meg. 1952-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa volt, s 1957-től nyugdíjasként a múzeum egyik agrártörténeti szakértője.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Éber Ernő: A magyar mezőgazdaság átalakítása
(részlet)
A háború után elkövetkező időre annyi probléma tornyosul már föl, annyi kívánság bonyolódik már össze, hogy ha ezekhez nem nyúlunk már most hozzá, ha nem igyekszünk legalább kereteket csinálni, melyekbe a békés idő energiája belelendül majd, akkor megoldhatatlan, vagy csak rosszul megoldható feladat elé kell kerülnünk.
Azt hiszem, az átmenet-gazdasági problémák között egy sincs, amely a mezőgazdaságnál fontosabb, azzal ezer és ezer szállal összeszövődött nem lenne. A valuta megjavításának kérdése, az adóteljesítmény fokozása, a közélelmezés ügye, az iparfejlesztés terve, a szociális kérdés megoldása mind-mind a legszorosabb összefüggésben van a mezőgazdasággal. Régen fölvetett, frázissá süllyedésig sokszor hangoztatott igazság az, hogy Magyarország par excellence mezőgazdasági állam. Az. Csakhogy ennek az igazságnak a konzekvenciáit nem akartuk levonni és azért vált a mondás frázissá. Tudtuk, hogy a mezőgazdaság leviathan-hátán épül fel egész állami és gazdasági életünk; de nem tettünk sokat, vagy nem tettünk meg mindent, hogy a mezőgazdaság fejlődése mélyrehatóbb és gyorsabb ütemű legyen és ezért nem tudott erősebbé válni állami és közgazdasági életünk sem. Talán sohasem éreztük volna ezt annyira, mint amennyire ez alatt a háború alatt érezzük. Tessék elgondolni, milyen lenne a mi helyzetünk ma, ha termés-átlagainkat a német termésátlagok közeléig tudtuk volna emelni, ha az állattenyésztés, az állatok és állati termékek feldolgozása a dánoknak, vagy svédeknek ezt az industriáját elérte volna, ha a zöldségtermelés tekintetében a francia cultura maraichére, gyümölcstermelés tekintetében az amerikai gyümölcsfarmok nyomába tudtunk volna eljutni. De nem szabad elgondolnunk sem, hogy milyen helyzetbe kerülünk, ha még most sem, ennek a háborúnak mindent átértékelő, minden energiát fölrázó hatása után sem indul itt meg minden késedelem nélkül egy olyan munka, amely évszázados mulasztásokat és hibákat kell hogy rövid idő alatt helyrehozzon.
Nyugat, 1917. 21. szám
