BAKÓ GÁBOR, (Pest, 1871. december 22. – Szekszárd, 1948. május 23.): növényvédelmi szakember, entomológus, a szőlőmoly elleni védekezés egyik kidolgozója. A budapesti egyetem bölcsészeti karán természetrajz-földrajz szakot végzett. 1900-tól a Növényvédelmi Kutató Intézetben (akkori nevén Állami Rovartani Állomás) működött, amelynek 1928-tól igazgatója volt. A magyar növényvédelmi szolgálat átszervezése után 1932-től az Állami Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatója lett, 1939-ben nyugdíjba vonult. Úttörő munkássága a szőlő és kukorica rovarkártevőinek feltárása terén a legkimagaslóbb, de tevékenysége felölelte az egész mezőgazdasági rovartant. Tanulmányai a szaklapokban jelentek meg.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Brehm: Az állatok világa – Ízeltlábúak – Szárnyas rovarok - Lepkék - Kapcsolósörtés lepkék
(részlet)
Sodrópillék (Tortricidae)
A szőlőmolykérdéssel hazánkban az arra illetékes Magyar királyi Rovartani Állomás részéről évek hosszú során át Bakó Gábor foglalkozott, akinek erre vonatkozó több értékes tanulmánya és számos szakközleménye jelent meg. Az ő előírása szerint a védekezést egybe kell kötni a peronoszpóra elleni védekezéssel. A bordói lébe (rézgálic-mészoldat) egyúttal arzénes szert is adunk s ezzel megpermetezzük a fürtöket is. Tíznapi időközökben összesen 4 arzénes permetezést alkalmazunk, amelyek közül az első kettő együttes lomb- és fürtpermetezés, a másik kettő pedig külön fürtpermetezés. Ha a szükség úgy kívánná, június közepén még egy fürtpermetezést alkalmazunk, de most már a fentebb említett, gyorsan ható bőrmérgek valamelyikével. A védekezésnek mindig az első nemzedék hernyói ellen kell irányulnia, mert a második nemzedéknek a bogyókba húzódott hernyóit semmiféle szerrel meg nem közelíthetjük.
