SÁRVÁRY PÁL (Piskolt, 1765. október 3. – Debrecen, 1846. december 19.) a debreceni Református Kollégium tanára és ott a magyar tanítási nyelv bevezetője, a szabadkézi rajz és geometria oktatását megalapozó művek szerzője maga is Debrecenben kezdte meg tanulmányait, majd Göttingenben doktorált filozófiából 1795-ben. Ugyanebben az évben foglalta el a Kollégium mennyiségtan, természettan és bölcselet tanszékét. Matematikát, tárgyábrázolást és filozófiát tanított; 1797-től, elsőként, magyar nyelven. A magyar tanítási nyelvért és az oktatás korszerűsítéséért szállt síkra. Kiadta az első hazai szabadkézi rajz munkafüzetet (1804), és a rajztanulást segítette A rajzolás mesterségének kezdete (1807) című könyve is. Nagy súlyt helyezett a gyakorlati geometria (földmérés) oktatására. Sokat tett a debreceni rézmetsző iskola fellendítéséért. Csokonai Vitéz Mihály életrajzának töredékvonala című írását 1844-ben eljuttatta Toldy Ferenchez. Tanítványai közé tartozott Arany János is.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Magyar Életrajzi Lexikon)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
