A malomipart forradalmasító hengerszék feltalálója, MECHWART ANDRÁS (Schweinfurt, 1834. december 6. – Budapest, 1907. június 14.) bajorországi szegény családból származott. Először lakatosinasnak tanult, majd szülővárosának támogatásával Augsburgban kapott mérnöki oklevelet. Négy évig egy nürnbergi gyárban szerzett tapasztalatot hidak, vasúti kocsik és malomipari gépek gyártásában. 1859-ben lépett szolgálatba Ganz Ábrahám budai gyárában. Itt számos átalakítást, korszerűsítést végzett a gyártóberendezéseken és tervei alapján kezdtek gőzgépeket gyártani. Ganz halála után ő lett a gyár igazgatója.
1874-ben megvették Wegmann hengerszék szabadalmát. Ezt a szerkezetet Mechwart a Ganz gyárban több évtizedes hagyományokra támaszkodó kéregöntési technológia felhasználásával tökéletesítette.
A malomiparban a magyar őrlési eljárásnak az a lényege, hogy a tisztított és koptatott búzát 8-9-szer egymás után következő töréssel fokozatosan aprítják, majd a darát és a dercét nagyság és fajsúly szerint osztályozzák, végül a színdarát fehér, korpamentes lisztté őrlik. Ennek az őrlési eljárásnak a tökéletesítése érdekében fejlesztette ki találmányát Mechwart, a különböző sebességekkel forgó, rovátkolt, kéregöntésű hengerekkel dolgozó hengerszéket, amely a búza legmegfelelőbb aprítását tette lehetővé. A gyárban tipizált alkatrészekből közel hatvanféle hengerszéket állítottak elő, amelyeket az egész világra exportáltak, óriási sikert aratva a felhasználók körében. 1907-ig mintegy 30 000 darab hengerszék készült.
Mechwart másik fontos találmánya az 1896-ban megalkotott motoros szántógép volt, amely az addig haladó mozgást végző ekevas helyett forgó mozgást végző maróvasakkal dolgozott.
Mechwart érdeme volt a gyár villamos osztályának létrehozása 1878-ban. Így működésüket az elektrotechnika területére is kiterjesztették. Mérnöki szaktudása mellett kiváló üzleti érzékkel rendelkezett, a vállalat gyártmányainak egész Európában és a tengeren túl is piacot teremtett. Jó szervezőkészsége, szociális érzékenysége folytán alkalmazottai számára biztosította a továbbképzés és a regenerálódás, az aktív pihenés lehetőségét akkoriban szokatlan szociális létesítmény-hálózat létrehozásával.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Dr. Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
