A sikeres repülőgép-tervező, Lampich Árpád (Budapest, 1898. május 11. – Esztergom, 1956. április 30.) már gépészmérnök hallgató korában, 1921-ben megalapította társaival a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületet, amelynek keretén belül nyolc évig vezette a szerkesztési irodát és a kísérleti műhelyt. Itt építették első, L-1 típusú, 12 méteres fesztávú, könnyű faszerkezetes, kéthengeres motorral felszerelt gépüket, a világ első motoros vitorlázó repülőgépét. Együléses, egyszárnyú, L-2 típusú gépükkel Lampich és társai világrekord repüléseket végeztek. Amikor a gazdasági válság miatt itthon beszűkültek a lehetőségek, Lampich Bécsbe távozott, ahol nagy sikereket ért el egy magántársaságnál tervezett kétmotoros szárazföldi-vízi típussal, amelyet jó néhányan magvásároltak magánrepülőgépként. A sikerek hatására a cég állami megrendelések sorát kapta különböző iskola- és katonai gyakorlógépek gyártására; a tervezési munkákhoz Lampich egy fiatal gépészmérnököt, Samu Bélát hívta meg Magyarországról, aki főként a statikai számításokat végezte. 1934-ben a Wiener-Neustadter Flugzeugwerke állami repülőgépgyár alkalmazta Lampichot; amellett, hogy régebbi konstrukcióit is átvették, négy újabb, szállító és kiképző gépet is gyártottak tervei szerint. Az Anschluss után hazatoloncolták. Itthon a MÁVAG repülőgéposztályát majd győri repülőgépüzemét vezette a második világháború alatt. 1950-től egy korszerű, nagy teljesítményű vitorlázórepülőgép-család tervezését irányította. A háború után Esztergomban az államosított repülőgépgyártás műszaki vezetője lett. Nagy tervei voltak a hosszú távú fejlesztésre vonatkozóan – de ezek megvalósítását megakadályozta korai halála.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
