A csillagászati fényképezés magyarországi meghonosítója, GOTHARD JENŐ (Herény, 1857. május 31. – Herény, 1919. május 29.) a bécsi műegyetem gépészeti karán tanult, emellett csillagászati és geodéziai ismereteket is szerzett. Hazatérte után Herényi Műcsarnok elnevezésű laboratóriumában műszerek készítésével foglalkozott. Konkoly Thege Miklós hatására 1881-ben megalapította asztrofizikai obszervatóriumát. Legjelentősebb eredményeit a csillagászati fényképezés terén érte el; nagyban hozzájárult a fényképezésnek a csillagászati kutatásokban való alkalmazásához. Ő mutatta ki először fotográfiai úton a Lyra gyűrűs köd centrális csillagát 1886-ban. Különösen értékesek az üstökösök és színképeik fényképezésében elért eredményei. Jelentős munkát végzett a változó színképű illetve változó fényességű csillagok vizsgálatában. A XIX. század végén nemzetközileg elismert szaktekintélynek számított. Kiváló műszertervező volt. A kétaknás fényképezőgépek alaptípusát ő alkotta meg. Elsőnek ő rögzített színes napszínképet. Ő írt Magyarországon először összefoglaló munkát a fényképezés tudományos és technikai alkalmazásáról.
A csillagászat mellett egyéb jelentős műszaki alkotó tevékenységet is folytatott. 1895-ben az Ikervár mellett létesített első hazai vízierőmű egyik tervezője és műszaki igazgatója volt. Az ő nevéhez fűződik az első magyarországi nagy távolságú, 178 km-es telefon-összeköttetés megteremtése 1881-ben.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Gothard Jenő: A fotográfia gyakorlata és alkalmazása tudományos célokra
Gothard fotograf-puskája. — Nagyon jó, ha a tárgyat, melyet fotografálni akarunk, lehetőleg olyan nagyságban látjuk, minő a készítendő kép maga. A kép a természetben mindig másképen tűnik elő, mint a kamara homályos üvegén; igazi, szépen kikerekített, művészi elrendezésű képet csak úgy készíthetünk, ha a képet a homályos üvegen látjuk, mert ekkor kikerülhetünk mindent, a mi a harmóniát zavarja s azt a pillanatot is legjobban elleshetjük, melyben a pillanatnyi zárt működtetni kell. E czélnak az úgymondott művészkamara felel meg; ilyet készítettem pár év előtt a magam használatára, mellyel sok száz csinos képet fötografáltam.
A készüléken (11. ábra) két teljesen egyforma objektiv van, két külön kis kamarára téve; az egyik, a melyen pillanatnyi záró is van, a képet készíti, ellenben a másik homályos üveggel levén ellátva, a kép beállítására és megítélésére szolgál. Az érzékeny lemezek, szám szerint 12, eltolható szekrényből a kamara felfordítása segítségével csúsztathatók a megfelelő helyre.
Az egész készüléknek összehajtható puskatus-alakú fogantyúja van, melyen a pillanatnyi záró elsütésére való szélpuska is van. A velebánás nagyon kényelmes és biztos.
A készülék használhatóságát fokozza, hogy a homályos üveg alkalmazása lehetővé teszi a kép élesre állítását is, bármily távolban van is tőlünk a fotografálandó tárgy.
Kovács József: Gothard Jenő, a színképelemzés magyarországi úttörője
A Herényi Műcsarnok először 1879-ben a székesfehérvári iparkiállításon mutatkozott be a szélesebb szakmai közönség előtt, s ez olyan jól sikerült, hogy a Gothard fivérekre a legmagasabb szinten is felfigyeltek: 1880 nyarán maga Trefort Ágoston kultuszminiszter tett látogatást a herényi birtokon. A kiállításnak azonban van egy ennél fontosabb mozzanata. Gothard itt találkozott Konkoly Thege Miklóssal, aki akkor már majdnem egy évtizede sikeres obszervatóriumot működtetett ógyallai birtokán, s meg is hívta az érdeklődő fiatal mérnököt egy látogatásra. Erre Gothard a következő év őszén kerített sort, s már a néhány napos vizit közben elhatározta, hogy ő is berendez egy csillagvizsgálót a birtokán. Az új obszervatórium 1881-ben Hauszmann Alajos műegyetemi tanár tervei alapján készült el, s helyet kapott benne egy fizikai és egy kémiai laboratórium, valamint egy műhely is. A csillagászati megfigyelésekhez szükséges legfontosabb eszközt, a távcsövet új mentorától, Konkolytól vásárolta. A 10,25 hüvelykes Newton-rendszerű teleszkóp 1874-ben készült a londoni Browning cég műhelyében, s Gothardot egész pályafutása során - bár nem egészen eredeti formájában - szolgálta. 1881 augusztusában további tapasztalatszerzés céljából Gothard nyugat-európai körútra indult, s jeles csillagászati intézeteket látogatott meg. Újonnan alapított obszervatóriumában az első észlelést 1881. október 20-án végezték.
Az alapítást követő másfél évtized a herényi obszervatórium aranykora. Gothard műhelyéből sorra kerülnek ki a jobbnál jobb csillagászati műszerek és eszközök, ezek közül sokat a legnevesebb európai obszervatóriumok (Heidelberg, Potsdam, Bothkamp) is használtak. Az eszközök általában nem egy, hanem két-három példányban készültek, s Gothard igyekezett a másodpéldányok árából fedezni a saját célra készített eszköz költségeit.
Forrás: Meteor, 37. évf. 9. sz. (2007. szeptember)
