BORN IGNÁC, (Gyulafehérvár, 1742. december 26. – Bécs, 1791. július 24.): mineralógus és geológus, első nemzetközi geológiai és bányászati kongresszus kezdeményezője. 1770-ben a prágai pénzverő és bányászati hivatal ülnöke volt. 1779-től a bécsi bányászati udvari kamaránál udvari tanácsosként alkalmazták. Tudományos kutatások céljából többször beutazta Magyarországot, főleg Erdélyt és eredményeit német, angol és francia nyelven is közölte. Mária Terézia 1776-ban megbízta a bécsi császári természetrajzi gyűjtemény rendezésével. Kezdeményezésére hívták össze a Selmecbánya melletti Szklenón az első nemzetközi geológiai és bányászati kongresszust 1786-ban. Érdemeiért több külföldi akadémia (a pétervári, göttingeni) tagjává választotta. A kohászatban mindenekelőtt az arany- és ezüstércek higannyal történő feldolgozása: a foncsorozás, amalgámozás tökéletesítésével tűnt ki. Mint vegyész szembefordult az alkímiával. A természettudományi ismeretek elterjesztésén is munkálkodott, követelte kiterjedtebb iskolai oktatásukat. – Born Ignác Mozart szabadkőműves társa volt, akinek a Varázsfuvolában – több más ismert kortárs szerepeltetése mellett – Sarastro alakjában állított emléket.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar tudománytörténeti Intézet MATI; Évfordulóink 1992. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK;)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Báldi Tamás, Papp Gábor, Weiszburg Tamás: Mozart „geológus” barátai
(részlet)
A Varázsfuvola szabadkőműves-vonatkozásaira már a múlt század első felében rámutattak. Számunkra most itt az a legizgalmasabb, hogy a zenetörténészek jelentős része állítja: Sarastro alakjában Mozart és librettistái Born Ignácnak akartak emléket állítani. Az opera librettóját "hivatalosan" Emanuel Schikaneder, a bécsi "Freihaus-Theater auf der Wieden" igazgatója írta. Újabban azonban úgy vélik, hogy a librettó többek közös munkájának eredménye volt, és csak egyes részletei származnak Schikanedertől.
Forrás: Természet világa, 1986, 117. évfolyam, 6. szám
