BEDŐ ALBERT, Kálnoki Bedő (Sepsikőrispatak, 1839. december 31. – Budapest, 1918. október 20.): erdész, az 1879. évi erdőtörvény egyik megalkotója. Jogi tanulmányai után a marosvásárhelyi táblánál dolgozott, majd 1860-64-ben elvégezte a selmecbányai erdészeti akadémiát. 1864-től az Erdészeti Lapok munkatársa, utóbb szerkesztője, az 1866-ban alapított Országos Erdészeti Egyesület titkára, majd első alelnöke volt. Divald Adolffal és Wagner Károllyal együtt készítette elő az 1879-i erdőtörvényt. 1881-ben miniszteri tanácsos, 1885-ben államtitkár lett. 1896-ban - miután szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselővé választották – nyugdíjba vonult. 1905-ben kimaradt a parlamentből.
Híres, négykötetes munkája 1885-ben jelent meg A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása címmel.
Emlékezetére az Országos Erdészeti Egyesület 1957-ben „Bedő Albert emlékérem” néven évenként kiosztásra kerülő kitüntetést alapított.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar Tudománytörténeti Intézet, MATI; Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
Schwarz Gyula: Bedő Albert: „A Magyar Állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása” (1885) című térképének elemzése
(részlet)
Térképtörténet II. szemináriumi dolgozat, 2001
Az egész erdőtörvény kidolgozásában legnagyobb szerepe az akkor már jó ideje szakemberként a Pénzügyminisztériumnál tevékenykedő Bedő Albertnek volt. Nem véletlenül tudott ilyen, a kor színvonalához képest teljes értékű összefoglaló tanulmányt és a hozzá tartozó térképművet megalkotni. Jelentősége miatt röviden érdemes visszatekinteni erdészeti tevékenységeire.
