Keress

Sermo super sepulchrum. Halotti beszéd és könyörgés. Részlet (1192 és 1195 között). Pray-kódex, 136r. Országos Széchényi Könyvtár, Jelzet: MNy 1. Egykori feltehető olvasat. In: Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei, Budapest, Akadémiai, 1980, 44.
(részlet)

Szerelmes brátim! vimádjomuk ez szëgín embër lilkíért, kit Úr ez napon ez hamus világ timnücë belől menté, kinek ez napon testét tömetjök; hugy Úr űt këgyilméhel Ábrȧám, Izsák, Jȧkob kebelében helhezjë; hugy bírságnap jutvá mënd ű szentëi ës ünüttei küzëkön jou felől johtatniȧ íleszjë űt! Ës tiü bennetük. Clamate ter: kyrie eleison!

Sermo super sepulchrum. Halotti beszéd és könyörgés. Részlet (1192 és 1195 között). Pray-kódex, 136r. Országos Széchényi Könyvtár, Jelzet: MNy 1. Benkő Loránd olvasata. In: Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei, Budapest, Akadémiai, 1980, 44.
(részlet)

Szerelmes Testvéreim! imádjunk e szegény ember lelkéért, [a]kit Úr e napon e hamis világ tömlöcéből mente, [a]kinek e napon testét temetjük, hogy Úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelében helyezze, hogy bírságnap jutva mind[en] ő szentei és kiválasztottai között jobb felől iktatnia élessze fel őt! És tibennetek. Clamate ter: kyrie eleison!

Weöres Sándor: Ábrahám áldozása
(részlet)

Elhoztam a kést és egy-fiamat,
hogy törlődjék az adósság.
Máglyámon a lángoszlop kifakad
mint ágon a nyíló rózsák.
Ott fönn mindent beborít a halál,
ébren csak a hűség csillaga áll,
hűs csillagod, állandóság.

Biblia – Ter 22, 1–3 – Ábrahám áldozata
Szent István Társulati Biblia

Ezek után az események után történt, hogy Isten próbára tette Ábrahámot, és így szólt hozzá: „Ábrahám, Ábrahám!” „Itt vagyok” – felelte. Akkor ezt mondta neki: „Vedd egyetlen fiadat, akit szeretsz, Izsákot, menj Morija földjére, s ott mutasd be égőáldozatul azon a hegyen, amelyet majd megnevezek neked.” Másnap reggel Ábrahám korán fölkelt, fölnyergelte szamarát, magával vitte két szolgáját és a fiát, Izsákot.

Juhász Gyula: Izsák sírása
(részlet)

Ó Ábrahám, kopár vagy, mint a hó már,
Mely vén hegyek tetőin vesztegel.
S hideg a szíved, mint e sziklaoltár,
Melyen ifjú véremmel vesztesz el.

Ó Ábrahám, te meddő bölcsességed
S konok hited tesz a szívemre kést.
Az Isten néma, ó de hív az élet,
Süket füled nem hallja énekét?

Pilinszky János: Ábrahám áldozata
(részlet)

(Jegyzetek a Genezishez VIII.)
    Ezzel elérkeztünk az Ószövetség talán legnagyszerűbb és legtitokzatosabb fejezetéhez: „Miután ezek megtörténtek, megkísérté Isten Ábrahámot és mondá neki: Ábrahám, Ábrahám! Ő pedig felelé: Itt vagyok. Mondá neki (az Isten): Vedd egyetlenegy fiadat, kit szeretsz, Izsákot, és menj a látomás földjére, és ott áldozd fel őt égő áldozatul az egyik hegyen, melyet mutatok neked.”

    Kierkegaard – az egzisztencialista filozófia atyja, s a modern vallásos irodalom nagy ihletője, ki gyönyörű tanulmányt írt Ábrahám hitéről, s akihez épp ezért még többször visszatérek – már itt, az első pillanatban rendkívül fontosnak tartja azt a tökéletes csendet, amivel Ábrahám Isten e „rettenetes” parancsát fogadta.

Kiss István: Jeruzsálemi utazás (1793–1796)

A Szent Városból a názáreti földön való út 24 magyar mértföldet tészen: és legelőször kell menni Makhmásnak, mellyet az arabsok most Elbirnek neveznek. Itt vette észre a Boldogságos Szűz Mária, hogy az ő áldott 12 esztendős Sz. Fia elmaradott. Itt épített legelőször Ábrahám oltárt az Úrnak, mellyen az égő áldozatot bémutatta. Itt látta Jákób pátriárka éppen az égig érő lajtorját. Itt állította meg Jósué vezér a napot, hogy meg ne mozdulna, míg az gábianitákkal az hartzot folytatta.