XI. Ince pápa kezdeményezésére jött létre 1684-ben a Szent Liga: a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége, amelyhez később csatlakozott Oroszország, és a bajor, szász, brandenburgi választófejedelem is küldött zsoldosokat. Négy év alatt szorították vissza a törököket. 1686-ban, 145 év után vált szabaddá Buda. Bár a seregben nagy számmal harcoltak magyar katonák is, formailag Magyarország nem volt tagja a Szent Ligának. Így aztán további árat kellett fizetnie az országnak a török kiűzéséért: a bécsi haditanács a szövetséges hadsereg eltartási költségének 70%-át a parasztokra rótta. A császári tisztek a porciók behajtásán kívül raboltak, zsaroltak. Az erdők, nádasok menekültekkel teltek meg.
Buda visszafoglalásának emlékére tartják A TÖRÖK BUDA EMLÉKNAPJÁt.
A Jeles napok szerkesztősége
Landovics István: Budavári Te Deum
(részlet)
Oh áldott Istennek kegyelmes gratiája! Oh soha nem érdemlett szerencsém! én vagyok első, aki nem, ami azt illeti Jeruzsálemrül, hanem Magyarországnak legékesebb várasárul, melynek felszabadulása felől csak nem is álmodhattunk, királyinknak kedves lakóhelyérül víg emlékezettel, nem mint léendő, hanem mint meglett dolgot hirdetek, és amit ebbül a székbül senki nem mondott, én mondom igazsággal és nagy örömmel: Buda! Buda! Buda! városa, elidegenített kedves örökünk, ne búsulj, mert noha környülvesznek téged árokkal, falaid lerontatnak, de nem eltörlésedre, hanem hogy nékünk épülj; a földhöz verettetnek fiaid, de nem tulajdon fiaid, hanem mostoháid; megromlasz egyszer, hogy soha senki többé néked ne árthasson; sőt környül is vettek, szorongattatnak benned lakosid és levágattattanak, de szabadságodra, mert mikor kezünkben estél, akkor szabadíttattál fel, örvendezz, Buda városa! mert kivettetett belőled a mindeneket általgázoló vadkan, örvendezz, magyar nemzet! mert visszatétettél örömöd helyére.
Rába György: Török temető
(részlet)
Az őr kövek
rég senkit se vigyáznak
kallódó horgonyai
tenger éveiben elkorhadt armadának
Rájuk lehelt
A tan vadűző szenvedélye
röptette őket messziről
lecsapni más fészekre bármiféle
Élve nyúzott történetek
ökörbőre rájuk zsugorodott
készületlenül éjszakákra
most rögök közt kavicsok
Napok éjek szemhéja alatt
ahogy görget az ár
emberöltőnyi kínok szemvizében
szilánknak alszanak
Gőzszín mezű vidéken
holdjuk is idegen
csak azt értik lent kuporogva
mit a roppanó föld üzen
Tollukban főtt sasok
Az összhang tűhegyére
élő kórus repes
hangtalan a torzó másbeszéde
Földi János: Buda Várának a' Töröktől lett viszsza-vételének Századik esztendeje.
(részlet)
Irattatott Pesten 1786-dikban, 10-kén Septembernek.
Melly ágyú ropogás dördűl füleinkbe?
Mit mormol az Ekhó rengő hegyeinkbe?
Brávó! e' harsogás jő Buda Váráról,
Annak Dunát 's Pestet néző Bástyájáról!
Brávó! ez hát ama' vig örőm Századja,
Buzgó hálálását mellyben Buda adja!
Azért, hogy ki-veté a' Tőrök vas jármát,
Ki tett kebelében gyakorta sok lármát.
Tsak ugyan nem ment hát feledékenységbe,
Haladt; de hogy szebben mehessen tsak végbe.
(Buda viszszavétele September 2-kán történt 1686-ban de ezen
öröm-esztendö napja September 10-kén tartatott 1786-ban.)
Szabadíts meg a töröktől!
(részlet)
Gömöry-kódex
Kérlek, nemes Asszonyom, Szűz Mária, hogy ne hagyj engemet szükségemben, se lelki, se testiekben, de igen jelesben az én halálomnak utolsó szükségében. És az te szerelmetes, édességes szent Fiadért szabadíts meg minket mind fejenként az gonosz törököktől, és tarts meg minket az te szent Fiadnak szerelméért az igaz keresztyén hitben, és törjed meg a gonosz szándékokat, kit teéretted engedjen és adjon meg az Atya, Fiú, Szentlélek, egy örök Isten. Ámen.
1516
Brodarics István: Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról
(részlet)
1526. augusztus 29.
Szigethy Gábor előszava
1526. augusztus 29-én, Keresztelő Szent János fejevételének napján délután a mohácsi síkon másfél órányi hősi küzdelemben elvérzik Magyarország. A király halott, halottak az országnagyok, lekaszabolt vitézek holttetemeinek ezrei borítják a vértől lucskos csatateret. Tomori Pál levágott fejét lándzsavégre tűzi a török, s győzelemittasan körbehordozza táborában. Szulejmán néhány napig várakozik, majd elindul Budára. Útjában az ország: fölégeti.
Ki lovon, ki gyalog, a magyarok az éjszaka leple alatt menekülnek. Ismeretlen kezek a Csele patak mocsarából kiemelik a király holttestét, és elföldelik; a hevenyészett sírhant körül főembereinek hullái rohadnak.
Az égen köröznek a keselyűk. Budán csomagolnak.
Brodarics István kancellár, szerémi püspök megtörten, gyalog Buda felé vonszolja magát. S amíg falutól faluig lopódzva, bújva a szerteportyázó akindzsik elől Budára tart, gondolatban lázas kérdéseket fogalmaz: mi történt Lajos királlyal, hányan maradtak életben, hányan pusztultak el, merre indult a török, Szapolyai érintetlen serege hol áll, mit csinál?
Brodarics István: Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról
(részlet)
A csata jele elhangzott, mire azok, akik az első sorban voltak, bátran nekimentek az ellenségnek. Ágyúink valamennyien eldördültek, de a harc csak kis kárt tett az ellenségben, noha a mieink számához képest elég heves volt, és többen estek el az ellenség közül, mint a mieinkből. Végre a mieink kemény viaskodására az ellenség hátrálni kezdett, akár mivel a mieink rohama erre kényszerítette, akár azért, hogy bennünket az ágyúk irányába tereljen. Hirtelen odasiet a királyhoz Báthory András azzal, hogy az ellenség menekülőben van, miénk a győzelem, törjünk hát előre, és segítsük a mieinket a hátráló ellenség üldözésében!
Előrenyomulunk erre mi is, árkon-bokron keresztül: s amint ahhoz a helyhez értünk, ahol az imént a harc folyt, sok halottat lehetett ott látni a mieink közül szerte a mezőn heverve, de még többet az ellenség közül, néhányan még éltek is és lélegzettek. A mieink ezalatt viaskodtak az ellenséggel, és bátran harcoltak, miközben a királyi csapat is odasietett, már amennyire a vérteshad sietni képes, de a jobbszárny kezdett meghajolni. Sokan eredtek futásnak azon az oldalon, azt hiszem, az ágyúgolyók ejtették őket rémületbe, melyeket az ellenség csak most kezdett harcba vetni. Ez a körülmény, meg az, hogy az ágyúgolyók most már a mi fejünk fölött szálldostak, akik a király mellett voltunk, valamennyiünkben félelmet keltett. És ettől az időtől fogva a király többé nem volt sorainkban!
Kemény Zsigmond: A mohácsi veszedelem okairól
(részlet)
Szóval a prelátusok és bárók birtokaik tekintetében felmentetnek a felkeléstől; a nemesek papirosra leírt törvény következésében végveszedelem esetében, az azt módosító gyakorlat szerint akkor sem katonáskodnak; a királyi bandérium, világ tudtára, csak egyedül határon túl vihető had, azonban ez is szűk jövedelem miatt szűk számra szorított; s még hogy egyet említsünk, a végvárak egy része őrizet nélkül, mert a katonák zsoldot nem kapva, azt odahagyták, s a várnagyok a kapu kulcsait a király kezébe visszaküldötték. Mégis ritkán vala nagyobb a túlbizakodó kérkedékenység, mint a végveszedelem ez éveiben. A fiatal magyar főnökök, midőn Buda utcáin végig rivalló kürtszó a Szolimán közelgetésével is egymást felváltó nagy lakomákra hívta össze őket, csak ujjokon lévő gyűrűikkel is képesek lennének, mint volt szokásuk mondani, öszverontani a pogányok sergét.
Oláh Miklós: Hungária
(részlet)
Ecce Hungária
Szigethy Gábor előszava
Pozsony, Buda, Kolozsvár – a távoli haza: törökök, martalócok, zsoldoscsapatok kapcarongya; aki teheti, kanyarít magának az országból egy darabot, s ha rabolni nem tud, felgyújtja a másét: annak se legyen.
Pozsony, Buda, Kolozsvár – az ég lángol, füstöl a föld, most szakad darabokra az ország.
Oláh Miklós: Hungária
(részlet)
Hallottam az idősebbektől, hogy Mátyás király, amíg élt, mindig tartott vagy harminc festéshez értő íródeák szolgát, ezek legtöbbjét az ő halála után én még ismertem. Csaknem az összes másolt görög és latin kódex az ő munkájuk volt. Felügyelőjük, a dalmát Raguzai Félix – magát is ismertem már öreg korában, nemcsak görögül és latinul, de szírül és arabul is tudott, ezen kívül magában a festészetben is volt gyakorlata – szorgosan figyelte, nehogy hiba történjék a könyvek másolásában. Volt ezen kívül még két egyéb könyvtár is másutt a fellegvárban, bár az előbbieknél csekélyebb jelentőségűek. Mindezeket a török, Lajos király Mohács-mezei halálát követően, mely 1526. augusztus 29-én következett be, s miután Budát a következő szeptember 8-án elfoglalta, részint szétszaggatta, részint, miután más célokra az ezüstöt letépte, széthajigálta.
Bornemissza Péter: Cantio optima
(részlet)
Siralmas énnéköm tetűled megváltom,
Áldott Magyarország, tőled eltávoznom;
Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Az Fölföldet bírják az kevély nímötök,
Szerémségöt bírják az fene törökök.
Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Engömet kergetnek az kevély némötök,
Engöm környülvettek az pogán törökök.
Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Arany János: Török Bálint
(részlet)
Izabella királyné Budában
Azt se tudja, hova lesz buvában:
Két ellenség két felől szorítja,
Szívét a gond száz felől borítja.
Összegyüjti budai tanácsot:
„Jó emberek, adjatok tanácsot:
Boldogasszony temploma keresztjén
Török zászló lengjen, vagy keresztyén?”
Tinódi Lantos Sebestyén: [XVI.] Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról/ Krónika
(részlet: 193–200)
Ti jó keresztyénök, tegyünk áldozatot,
Hogy Isten hallgasson tőlünk imádságot,
És megszabadíccsa jó Terek Bálintot,
Hívön szolgálhassa ez szegín országot.
Ezörötszáznegyven és egy esztendőben
Budáról császárnak el-alámentében,
Szigetben ki szörzé, vala nagy fektében,
Vitéz urán való nagy kesergésében.
Tinódi Lantos Sebestyén: [XXI.] Kapitán György bajviadalja
(részlet: 200–204)
Szeressétök sok jóval vitézöket,
Úgy győzhettök mindön ellenségöket,
És vallhattok vélök tisztösségöket,
Földetökben békével éltötöket.
Ezt ki szörzé, mast vajúszik Kassába,
Nevét megtalálják vers folyásába,
Ő béírá ezörhatodfélszázba
Bánkódik, hogy kevés pínz ű taslyába.