2023 decemberében az ENSZ Közgyűlés úgy döntött, hogy május 30-át a Burgonya nemzetközi napjává nyilvánítja, annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a burgonya táplálkozási, gazdasági, környezeti és kulturális értékeire, valamint arra, hogy felbecsülhetetlen értékű élelmiszerforrásként és a vidéki családok és termelők jövedelemforrásaként járul hozzá a Fenntartható fejlődési menetrend 2030-ra kitűzött céljainak eléréséhez.
A burgonya a dél-amerikai Andok régióból származik, a 16. században került Európába, majd onnan terjedt el az egész világon. Sokkal több, mint pusztán táplálékforrás, mivel a világon fogyasztott öt fő élelmiszernövény egyike. 5000 nemesített és 150 vadon élő fajtájának örökölhető tulajdonságai lehetővé teszik a növény genetikai fejlesztését, hogy reagálni tudjon a folyamatosan változó környezeti feltételekre, a kártevők és betegségek új biotípusaira, valamint a fogyasztók preferenciáira. A burgonya emellett éghajlatbarát növény, mivel más növényekhez képest alacsony az üvegházhatást növelő gázkibocsátása.
A burgonya kisüzemi és családi gazdaságokban történő termesztése, különösen a vidéki gazdálkodók, köztük a női gazdálkodók által, támogatja az éhezés, az alultápláltság és a szegénység csökkentésére, valamint az élelmezésbiztonság elérésére irányuló erőfeszítéseket.
A Jeles napok szerkesztősége
Burgonya (lat. Solanum tuberosum), kolompér, krumpli, pityóka (Magyar Néprajzi Lexikon)
(részlet)
a gabonafélék mellett a legfontosabb tápláléknövényünk. Hazánk az európai burgonyatermő zóna déli peremén fekszik. Táplálkozási és ipari jelentősége mellett nagyon fontos szerepet játszik nálunk a burgonya mint takarmány. Főve sertéseknek, nyersen szarvasmarhának adják. Egyes vidékeken sülve abraknak is használják. Ahol sok terem, baromfitáplálék is. Háború idején keményítőt főznek belőle házilag, levele pedig szárítva dohánypótló (→ még: újburgonya). D-amerikai eredetű (Chile, Peru), a 16. sz. második felében került Európába. Hazánkban a 17. sz. közepén bukkant föl, de csak egy évszázad múlva kezdték felhasználásra termeszteni. Terjedését mind Európában, mind nálunk gátolta az addig ismert növényektől eltérő művelési mód és a hozzá fűződő balhiedelmek (mérges, betegséget terjesztő növény). A 17–19. sz.-ban Európában fokozatosan növekedett a városi és a nem mezőgazdaságból élő lakosság, és egymást követték az éhínségek. Ezért fordultak az elaprózódott paraszti birtokon is az intenzíven művelhető, nagy hozamú néptáplálékhoz. A burgonya közvetlenül Ny-Európából került hozzánk. Meghonosodását egyrészt központi rendeletekkel szorgalmazták, másrészt külföldet járt diákok, papok, katonák és földesurak hoztak haza gumókat. Mo.-i elterjedésében döntő fordulatot jelentett az 1815–17. évi nagy ínség, melynek során az ország minden részén megismerték és termeszteni kezdték.
Zilahy Ágnes: Valódi magyar szakácskönyv, 1892
Burgonya-leves.
Minden személyre két darab nagyobb fajta burgonyát vegyünk, tisztitsuk azt meg nyersen, aztán vágjuk fel szép egyenlő koczkákba. Tegyünk egy fazékba mindenféle zöldséget és az árva levesekhez szükséges mennyiségű vizet: három személyre egy liternyit. Egy kanál zsirt lábasba téve, piritsunk meg benne egy kanál lisztet; tegyük ezt a zöldséges lébe kevés tört borssal; a levet szürjük át szitán és ha ujra forrni kezd, kevés sáfránnyal és apróra vágott zöldpetrezselyem-levéllel együtt a felvágott krumplikat tegyük a lébe. Ha a krumpli megfőtt, tegyünk pár kanál tejfelt is tálaláskor bele.
Burgonya-törve.
Néhány nagy burgonyát főzzük meg hajába, tisztitsuk meg és törjük össze forró fakanállal; egy lábasba tegyünk egy kanál zsirt; ha ez forró lesz, tegyünk bele egy bádog kanál lisztet. Egy perczig hagyjuk a lisztet forró zsirban, akkor tegyük az összetört burgonyát közé, öntsünk reá egy meritő-kanál forró vizet és kellőleg sót, kavarjuk jól el, egy pár kanál édes tejfelt is tegyünk bele, aztán fedjük be és tálalásig hagyhatjuk jó meleg helyen, mert nem romlik el.
Töltött burgonya.
Vegyünk minden személyre 2 nagy sárga burgonyát, nyersen tisztitsuk le, héját vágjuk le felül és alul is; itt azért, hogy le tudjuk állitani; a másik vastagabb felét meg szurjuk ki a lehető ügyesen, hogy nagyocska ürege legyen. Mint a karalábénak, ugy készitsünk ennek is egy kiló pecsenyéből, 12 deka rizsből és egy kávéskanál tört borsból (sóval) tölteléket. Ezeket vegyitsük jól össze és töltsük meg a burgonya üregét, rakjuk lábasba szép sorban, öntsünk reá meleg sósvizet, tegyük csendes tüzre főni, tegyünk a levébe is kevés borsot és apróra vágott zöldpetrezselyem levelét. Ha a burgonya és hus jól megfőtt, készitsünk neki egy kanál zsirból és egy kanál lisztből piros rántást; hideg vizet öntsünk a rántásba és azonnal boritsuk a megfőtt burgonyára és főzzük pár perczig, aztán vegyük el a tüztől, mert ha sokáig forr, a burgonya szétomlik. Lehet eczetet is önteni bele s akkor épen marad a burgonya; de igy nem olyan jó, mint édesen. Tálaláskor tejfelt tegyünk tetejére és ha tetszik, borju szeletet is.
Babéros savanyu burgonya.
Tisztitsunk meg néhány darab szép, nagy burgonyát; vagdaljuk fel karikákba; sóval és 6 kanál eczettel együtt tegyük 3 liter forró vizbe. Ha a burgonya megfőtt, de széjjel nem ment, tegyünk bele hat babér- levelet és készitsünk egy tojásnyi zsirból és egy fakanál lisztből rántást; öntsünk bele, mikor a legforróbb egy pohár hideg vizet, és azonnal forditsuk a burgonya levébe. Főzzük a rántással 5 perczig, akkor vegyük el a tüztől tálalásig. Tálaljuk tejfellel mély tálban, tegyünk a tetejére karmanádlit.
Gyurkovics Tibor: A krumplievők (részlet)
Elmebetegek lassú kis hülyék
vicsorogva úgy néznek szerteszét
mintha nem is a forró krumplit ennék
hanem égetné szájukat a nemlét
remegtetik köszvényes kezüket
valahol van egy törött feszület
amire Krisztus úgy van odaverve
egy rozsdás görbe szöggel mint a lepke
az arcuk torz egy luk a szemegödrük
apánkat és anyánkat meg nem öltük
úgy végeztük el amit lehetett
hogy még maradjon bennünk szeretet
