A modern magyar tudománytörténet egyik megteremtője, HELLER ÁGOST (Pest, 1843. augusztus 6. – Budapest, 1902. szeptember 4.) a műegyetem elődjében, a budai József ipartanodában végzett vasútmérnöki tanulmányokat. Néhány év múlva matematika-fizika szakos tanári oklevelet is szerzett és két félévet ösztöndíjjal Heidelbergben töltött. 1894-ben nevezték ki a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosává. Hivatali munkája mellett kezdetben akusztikával és csillagászattal foglalkozott, emellett alapos filozófiai és szépirodalmi tájékozottságra tett szert. Eötvös Loránd felkérésére megírta a pesti egyetem gellérthegyi csillagvizsgálójának történetét magyar és német nyelven. Ennek sikerén felbuzdulva alkotta meg főművét, A physica története Aristoelestől Newtonig címmel, amely a Természettutományi Társulat pályázatán első díjat nyert és amelyet később kibővített, a fizika történetét saját koráig tárgyalva. Munkája osztatlan elismerést aratott itthon és külföldön egyaránt. Nagy értéke, hogy a fizikai tudományok egészére kiterjed (a csillagászat, geodézia, meteorológia és geofizika területére is), továbbá felhasználja a kritikai forráskutatás módszerét. A nagy jelentőségű fizikatörténeti munkán kívül még számos értekezése jelent meg a fizika egyes részterületeiről. Egészen újfajta szemléletet tükrözött, hogy vizsgálta a tudománytörténet kapcsolatát a társadalmi jelenségekkel és a filozófiával. A Természettudományi Közlönyben is rendszeresen megjelentek a nagyközönségnek szánt, tudománynépszerűsítő cikkei. Szerkesztője volt a Mathematische und Naturwissentschaftliche Berichte aus Ungarn (Matematikai és természettudományi közlemények Magyarországról) című folyóiratnak.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993 [Gazda István])
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
