A Nemzetközi Vöröskereszt 2000. évi határozata alapján minden év szeptemberének második szombatja az Elsősegélynyújtás világnapja. Ekkor emlékezünk meg azokról, akik mások életének megmentéséért dolgoznak. A világnap arra is felhívja a figyelmet, hogy kívánatos lenne, hogy a laikusok minél szélesebb körben szerezzenek ismereteket elsősegélynyújtással kapcsolatban, mert sok esetben életmentő az idejében és szakszerűen érkező segítség.
A Jeles napok szerkesztősége
Németh Imre – Némethné Katona Judit: ZÖLD KALANDRA FEL!
(részlet)
4.12.2. Elsősegélynyújtás
A legprecízebb elsősegélynyújtás sem helyettesítheti az orvosi vizsgálatot. Minden sérültet, rosszulléten átesett embert orvosnak is meg kell mutatni. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteg állapotának további romlását megakadályozzuk, az esetleges életveszélyt elhárítsuk és próbáljuk megnyugtatni a beteget.
A sérülés súlyosságának megállapítása, a további teendők és kezelés meghatározása az orvos feladata.
Az eszméletetlen beteget biztonsági (stabil) oldalfekvésbe helyezzük, friss levegőt biztosítunk, arcát finoman ütögetjük, hideg vízzel is fröcskölhetjük, ruházatát meglazítjuk és erős illatú folyadékot (pl. ammónia) szagoltatunk vele és orvosi segítséget hívunk.
Eszméletlen, nem lélegző betegnél a vérkeringést és a légzést el kell indítani. A lélegeztetést és szívmasszázst jó, ha tanult elsősegélynyújtó, orvos, vagy ápoló végzi.
