1892-ben október 28-án volt Emile Reynaud Optikai Színházának első nyilvános vetítése Párizsban, a Grévin Múzeumban. Az ANIMÁCIÓ VILÁGNAPJA megünneplését az ASIFA (International Animated Film Association) kezdeményezte 2002-ben. Ugyanebben az évben Magyarországon a szegedi Grand Café ünnepelte meg először az animációt: Tóth Pál animációs rendező vetítéseket szervezett és tartott. Az ASIFA Hungary 2005-ben alakult, és azóta minden évben számos vetítést szervez az ország különböző városaiban.
A Jeles napok szerkesztősége
Veress József: Animáció
(részlet)
A magyar animáció 1945 előtt néhány fanatikus kísérletező műhelyében termette első virágait. Macskássy Gyula és Halász János voltak az igazi úttörők, akik a kezdetek kezdetén csak reklámfilmeket készíthettek, alkotói ambícióikat ekkor még nem tudták valóra váltani. Féjja Sándor kutatásaiból ismeretes, hogy Kató Kiszly István grafikus végezte el az első kapavágásokat. Feltehetően ő az első színezett fekete-fehér magyar rajzfilm, a Zsirb Ödön szerzője (az 1910-es években, a pontos évszám sajnos kideríthetetlen). Mátis Kálmán festő 1929-ben A kis cserkész álma címmel amatőr rajzfilmmel bizonyította kreativitását. Az előzmények közül említést érdemelnek az 1910-es évek villanásnyi animációi, Vértes Marcell rajzai az Est híradófilm számára, valamint a temesvári Valker István kombinált látványosságai. A Macskássy-stúdióban, ahol sokan tanulták a mesterséget, 1932-től, az alapítás évétől mintegy másfél száz reklámot szerkesztettek a legkülönbözőbb témakörökben. Sok fantáziával, stílusok tucatját kipróbálva, ötletek tűzijátékát felvonultatva. Féjja szerint az első hangos színes animációs film, a Bogárorfeum (1932) is Kató Kiszly munkája, aki egyébként heti rajzos híradók megtervezésében ugyancsak jeleskedett Valkerrel együtt.
A II. világháború befejezését követően néhány rajz- és bábfilm (többnyire reklám) tanúskodik az élni akarásról. Érdekesség: Olcsai Kiss Zoltán szobrász is bábozott… Az 1948. március 25-én történt államosítás fordulatot hozott a még változatlanul gyerekcipőben topogó művészeti ág életébe. A Filmgyártó Vállalat Híradó és Dokumentumfilm főosztályán maroknyi csapatot verbuváltak reklámkészítőkből. A MAFIRT rajzos híradók a korabeli visszhang szerint nagy népszerűségnek örvendtek, {III-350.} akárcsak a Macskássy és Társai cég produktumai. Természetesen propaganda-jelleg dominált bennük – néha-néha azonban egy-egy szellemes grafikai megoldás, hatásos kompozíció, ügyes kombináció feledtette a direkt céltudatosságot.
Vécsey Virág: Animáció és oktatás
(részlet)
Az oktatás világában is egyre erősebben zajló digitalizáció egyik evidens lehetősége, hogy a tanulás és tanítás folyamatában bizonyos időben változó jelenségeket hasonló temporális karakterű animációs anyagokkal szemléltessünk. Ennek megfelelően az animáció – tágabb értelemben a mozgóképes tartalmak – oktatási célú felhasználása ma már elterjedt gyakorlatnak számít.
Azonban ahhoz, hogy pedagógiai módszerként referáljunk erre a gyakorlatra, először érdemes feltérképezni pedagógiai hatásmechanizmusait, különös tekintettel a kognitív, a befogadást előtérbe helyező ismeretekre. Ahhoz, hogy az animáció oktatási célú felhasználása valóban elősegítse a tananyag megértését és elsajátítását, fontos megismerni, hogy más álló- vagy akár mozgóképes formátumokhoz képest milyen sajátosságokkal rendelkezik az animáció, és milyen kognitív mechanizmusok érvényesülnek befogadásakor.
