Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) valamint a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére, és a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság javaslatára 2005 óta június 14-én ünnepeljük azt a több millió véradót, akik világszerte segítséget nyújtanak beteg embertársaiknak. Ezen a napon született az osztrák származású amerikai Karl Landsteiner (1868 – 1943) Nobel-díjas orvos, aki felfedezte az AB0-vércsoportot.
Évente több millió élet menthető meg vérrel, illetve vérkészítményekkel. A kezdeményezés célja, hogy felhívják a figyelmet a véradás fontosságára olyan időben, amikor a világ lakosságának 82 százaléka nem lehet biztos abban, hogy szükség esetén jut számára elegendő, kockázatmentesen felhasználható vér.
Magyarországon több mint ötven éves múltra tekint vissza a szervezett véradás. Az önkéntes véradóknak köszönhetően a magyar egészségügyi ellátórendszerben évente mintegy 500 ezer egység (1 egység = egy véradáskor levett vér mennyisége, 4,5 dl) vért használnak fel. A jelenlegi szabályozás szerint hazánkban minden 18 és 65 év közötti ember adhat vért: a nők évente három, míg a férfiak évente négy alkalommal.
A Jeles napok szerkesztősége
Dorner László – Csordás Georgina: Önkéntes véradás Magyarországon a COVID-19 világjárvány idején
(részlet)
Az önkéntes véradás az egyik legalapvetőbb humán segítségnyújtó aktivitás. A világon évente körülbelül 304 millió egység, hazánkban pedig közel 390 ezer egység vérre van szükség a biztonságos vérellátás biztosításához. Korábbi vizsgálatok (Shan – Zhang 2004; Zeger et al 2007) rámutattak, hogy különleges történelmi helyzetekben megnőhet (lásd például a 2001. szeptember 11-i merényletet), de akár csökkenhet is (világjárványok) a véradási hajlandóság. Érdekesség, hogy a romániai forradalom idején 1989-ben jelentős számú véradó jelentkezett véradásra az Országos Vérellátó Szolgálatnál, a továbbiakban (OVSz). Amennyiben nincs elegendő vér, a kórházak nem tudják elvégezni a szükséges műtéteket, ellátni a vérkészítményre szoruló betegeket. Hazánkban azért is fontos a kérdés vizsgálata, mert bár stabil és zavartalan a vérellátás, annak fennmaradása a közösség minden tagjának fontos.
Vércsoportok
(részlet)
A vércsoport megállapítása
A vér egy-egy cseppjét összekeverjük az A, illetve B jelzésű savóval.
Az A vagy B agglutinogén anyagot tartalmazó vér testecskéi összetapadnak az ellentétes savóval.
A fehér emberek 85%-a Rh-pozitív, 15%-a Rh-negatív. (Más fajtákról nincs adat.)
Ha Rh- egyén Rh+ vért kap, ellenanyagok képződnek vérében, amelyek a vörös vértesteket feloldják.
Rh-összeférhetetlenség alakulhat ki, ha Rh- nő Rh+ férfitól esik teherbe, és a magzat az apa vércsoportját örökli. Következménye vérszegénység, sárgaság.
ifj. Bernát Iván dr.: A vérátömlesztés belgyógyászati és haematológiai indikációi
(részlet)
A vérátömlesztés sokszor életmentő, vagy az életet meghosszabbító, mással nem pótolható gyógyító eljárás. A mindennapi gyakorlatban azonban nemegyszer olyan esetekben is alkalmazzák, amelyekben hasonló gyógyeredmény más — egyszerűbb, olcsóbb és veszélytelenebb — eszközökkel is elérhető volna. A vértransfusio javallatának felállítása ezért minden esetben gondos mérlegelést igényel és feltételezi a jelenleg érvényes irányelvek ismeretét. Ezért ezzel a problémakörrel összefüggő kérdések rövid áttekintése feltétlenül indokoltnak látszik.
