Kikelet
Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.
A tavaszpont nem feltétlenül a tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozta meg az ember. Mi március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február elejétől (február 4-e vagy 5-e). Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i.e. 2. évezred közepétől fogva.
Az évszak és a tavaszpont allegorikus ábrázolásai is különböznek egymástól. Ripánál a tavasz mirtuszkoszorús leány, keze telis-tele virágokkal, körötte vidám növendék állatok. A tavaszpontot egy ifjú alakja jelképezi oldalasan osztott, félig fehér, félig fekete ruhában, derekán csillagos öv, jobbjában kos, baljában virágcsokor, lábai szárnyasak. Fehér és fekete szárnyakon áll (az egyenlően osztott színpár a nappalok és éjszakák egyforma hosszára utal).
A tavaszi hónapokat is megszemélyesítették három, virágos, szőke szűz alakjában. Gyöngyös, drágaköves zöld ruhát viselnek, a tavaszi hónapok állatövi jegyeivel (Kos, Bika, Ikrek). Antik hagyományból eredően a tavasz Flora és Venus évszaka. A virágok általában és a zöld szín a tavaszi földet megszemélyesítő Flora attribútuma, a mirtusz és a gyöngy Venusé.
Naphívogató
magyar népköltés
Süss fel, nap,
fényes nap,
kertek alatt ludak vannak,
megfagynak.
Tavaszi szél vizet áraszt
magyar népköltés (részlet)
Tavaszi szél vizet áraszt,
virágom, virágom.
Minden madár társat választ,
virágom, virágom.
zene
[Nyisd ki, Isten, kiskapudat]
magyar népköltés
Nyisd ki, Isten, kiskapudat,
Hadd lássam meg szép napodat!
Süss föl, nap, fényes nap!
Kert alatt a ludaim megfagynak.
Egy, kettő, három, négy
magyar népköltés
Egy, kettő, három, négy;
– Kis őzike, hová mégy?
– Sem erdőbe, sem rétre:
A szép tavasz elébe!
[Szent Gergely doktornak…]
Szent Gergely doktornak,
Híres tanítónknak
Az ő napján
Régi szokás szerint
Menjünk Isten szerint
Iskolába.
Lám, a madarak is,
Hogy szaporodjanak,
Mind eljönnek,
A szép kikeletkor,
Sok szép énekszóval
Zengedeznek.
Jertek el hát vélünk,
Mert értetek jöttünk
Jó gyermekek!
Menjünk iskolába,
Istennek házába
Tanulásra!
Nem jó tudatlanul,
Felnőni parasztul
Ez világban,
Mert úgy emberségre,
Nem juthatsz tisztségre
Ez országban.
Ily helyen királyok,
Úrfiak, császárok
Taníttatnak.
A szegény árvák is,
Elhagyott fiak is
Oktattatnak.
Ott kell megtanulni,
Miképp kell szolgálni
Az Istennek.
Hittel szeretettel,
Kegyes szent élettel,
Felségének
Hogyha nem adhattok
Ti nékünk diákot
Házatokból,
Papírosra való
Adományt adjatok
Javatokból.