Az egyházi év az adventi idővel kezdődik, közelebbről pedig advent első vasárnapjával. Ez nincs egy meghatározott naphoz kötve, de első alkalma mindig a karácsony előtti 4. vasárnap. Tehát az adventi idő négy teljes hét.
november, december – Kiszlév hónap 25. napjától nyolc napon át (november vége – december)
Általában Chanukát a zsidó karácsonyként tartják számon, ismertségét annak köszönheti, hogy decemberben a karácsonyi előkészületekkel egy időben ünneplik.
SZENT CSALÁD ÜNNEPÉT XIII. Leó pápa (1878–1903) szorgalmazta azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a századvégi nyugati világban egyre inkább kikezdett családeszménynek imádságos alapokat adjon.
December 29. a magyar kártya napja. A közhiedelemmel ellentétben, a magyar kártyának nevezett paklinak nem sok köze van a svájciakhoz, arrafelé jórészt nem is ismerik a felénk játszott játékokat. A magyar kártya csakugyan magyar találmány, első példányai 1835-36 táján készültek el Pesten Schneider József és Chwalowszky Ödön kártyakészítő mesterek műhelyeiben.
Az ENSZ Közgyűlése 1985. december 17-én foglalta határozatba, hogy december 5-e minden évben az önkéntesek nemzetközi napja legyen, majd a világszervezet 2002. november 26-án újabb közgyűlési határozattal szólította fel a kormányokat, hogy támogassák az önkéntességet, a gazdasági és társadalmi fellendülés stratégiai eszközét. Ezen az emléknapon azokat a személyeket emelik ki, akik önkéntesen – anyagi ellenszolgáltatás nélkül – különféle mások számára hasznos tevékenységben vesznek részt.
Latinul Immaculata Conceptio, régi nevén „Asszonyunk Máriának foganata”. Ez az ünnep nem Mária szűzi anyaságáról emlékezik meg, mint sokan hiszik. Az elnevezés arra utal, hogy Mária már Anna méhében való fogantatásától ment volt az egész emberiséget terhelő eredendő bűntől.
2003. december 9-én fogadta el az ENSZ a korrupció elleni egyezményt, és e jeles esemény emlékére minden évben december 9. a Korrupcióellenes Világnap. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a korrupció romboló hatására, és hatékony fellépést tegyen lehetővé annak visszaszorítása érdekében.
KERESZTES SZENT JÁNOS (Fontiveros, 1542. június 24. – Ubeda, 1591. december 14.), teológus, kolostoralapító. Elmélkedéseiből születtek a lelki irodalom klasszikus alkotásai. 1726-ban szentté avatták.
Az evangéliumokban két Lázár szerepel. Egyikőjük a bethániai nővérek, Mária és Márta fivére, akit négy nappal a halála után Jézus föltámasztott (Jn 11,1–44). Középkori legendája szerint föltámasztása után Lázár soha többé nem nevetett, s leélve sanyarú életét egy karácsony előtti nyolcadnapon (december 17-én) halt meg. Ez a nap máig Lázár neve napja. A másik, a középkorban szentek közé iktatott Lázár, a gazdag és a szegény ember példázatának fekélyekkel borított koldusa (Lk 16,19–31). A későbbi hagyományban a két alak eggyé olvadt.
AZ EMIGRÁNSOK NEMZETKÖZI NAPJA december 18., ugyanis 1990-ben ezen a napon fogadta el az ENSZ a bevándorlók jogairól szóló határozatot. Első alkalommal 2000-ben ünnepelték ezt az eseményt.
Karácsony böjtje (december 24), másként Ádám-Éva napja, két ünnepi mozzanatot foglal magában; egyrészt bibliai ősszüleinknek, Ádámnak és Évának nevenapja, emlékezete, másfelől az Ószövetség megváltatlan világából, a halott természet életre igézésére, a kezdődő új esztendőre való előkészület.
„Mily csodálatos az Isteni gondviselés, amelyik napon a Nap született, jött a világra Krisztus is! – kiáltott föl Szent Ciprián, Karthágó III. századi püspöke, noha I. (Szent) Gyula pápa csak 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává.
János apostol és evangélista Zebedeus fia, az id. Jakab apostol fivére. Halász ő is, mint testvére és sokan mások a tanítványok közül. Ő a negyedik evangélium feltételezett szerzője.
Heródes király összehívatta az írástudókat, hogy megtudakolja, hol kell a jóslatok szerint a Messiásnak megszületnie. Miután megtudta, Betlehemben és környékén minden számba jöhető gyermeket megöletett (Mt 2,1–18). E gyermekmészárlás áldozatait nevezi a magyar nép aprószenteknek (latin innocentes martyres = „ártatlan vértanúk”).
A WHO 1988-ban december 1-jét AZ AIDS ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJÁvá nyilvánította. Ennek célja, hogy mozgósítsa az embereket a HIV elleni küzdelemben, és tudatosítsa a biztonságos szexuális élet fontosságát.
Az ENSZ december 3-át a FOGYATÉKOS EMBEREK NEMZETKÖZI VILÁGNAPJÁvá nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, a betegség, a katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.
International Volunteer Day for Economic and Social Development
december 5.
Az ENSZ közgyűlése 1985-ben december 5. napját jelölte ki arra, hogy a kormányok és a népek megünnepeljék mindazt, amit világszerte önkéntesek végeznek el.
Jodok Bretagne szülöttje (†669?) Királyfi, majd pap, később remete. Elzarándokolt Rómába, ezért Jakab mellett a középkori búcsújárók védőszentjükként tisztelték.
1995-ben a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját – december 18-át – a kisebbségek napjává nyilvánította. 2012-ben az Országgyűlés e napot átnevezte a nemzetiségek napjává.
Anasztázia előkelő római család leánya volt, atyja Praetaxatus, tekintélyes pogány férfiú. Krisztus hitére anyja, a keresztény Fausta és Szent Chrysogonus oktatta.
István napja december 26-a. Az időpontot az egyházatyák a Szent életének példázat-jellegét hangsúlyozó asztrológiai szimbólumok alapján választották meg.
A világ békemozgalmának aktivistái december 1-jén minden évben tiltakoznak az igazságtalanul bebörtönzöttek szabadon bocsátásáért A BÉKÉÉRT BEBÖRTÖNZÖTTEK NEMZETKÖZI NAPJA keretében.
2009 óta minden év december 10-én ünneplik világszerte a Terra Madre Világnapot, melynek fókuszában a hagyományos termékeket előállító helyi közösségek, illetve az ilyen termékeket felhasználó Slow Food (nyugodt, egészséges főzés és étkezés) mozgalom áll.
Szent Ottilia apátnő, Elszász patrónája, a szemfájósok és vakok védőszentje legendás életrajza szerint elzászi hercegi családban jött a világra – vakon.
A kormány 2001-es rendelete alapján A HŰSÉG NAPJÁvá nyilvánította december 14-ét, annak emlékére, hogy a 1921. december 14–16-án Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött.
1925. december 1-jén ünnepélyes keretek között avatták fel a magyar rádió első stúdióját a VII. kerület, Rákóczi út 22. szám alatt. Nyitó beszédét Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda elnök-igazgatója ezekkel a szavakkal kezdte: „A magyar kultúra fellegvára erős fegyverrel szaporodott. … Mindenki tudja, mit jelent, különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó.” [...] Erre az eseményre emlékezünk A MAGYAR RÁDIÓZÁS NAPJÁn.
.jpg)
