JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. december 18.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Az elméleti fizika egyik első magyarországi művelője, a lökéshullámok elméletének kidolgozója, ZEMPLÉN GYŐZŐ (Nagykanizsa, 1879. okt. 17. – Monte Doloro, 1916. júl. 29.) középiskolai tanulmányait Fiuméban végezte, majd a budapesti Tudományegyetem matematika-fizika szakán tanult tovább. Az 1896-ban megnyílt Eötvös Collégium első növendékei közé tartozott. Mint kimagasló tehetségű tanítványt Eötvös Loránd a kísérleti fizika tanszékre hívta meg tanársegédjéül. Doktori értekezését a gázok belső súrlódásának mérésére kidolgozott új eljárásáról 1901-ben védte meg és lett az első „Sub auspiciis Regis” aranygyűrűs bölcsészdoktor. Ekkor éppen önkéntesi évét szolgálta, s talán a sors előre vetülő árnyékaként közlegényi uniformisban jelent meg az uralkodó előtt a királyi gyűrűt megköszönni. Három egyetemi tanársegédi év után Eötvös tanácsára Göttingában majd Párizsban fejleszti tudását; az előbbi helyen megbízást kap, hogy az Encyclopadie der matematischen Wissenschaften című mű számára megírja a nem folytonos mozgásokról szóló fejezetet. 1905-ben a Tudományegyetemen, 1907-ben a Műegyetemen nyer magántanári kinevezést. 1912-ben a Műegyetem elméleti fizikai tanszékének vezetője lesz, melyet éppen az ő érdemeinek elismeréseként, „ad personam” az ő számára hoznak létre. Ebben az időben készült az Elektromosság és gyakorlati alkalmazása című könyve.

Kutató munkájának legfontosabb területe a folyadékok és gázok „nemfolyamatos” mozgása volt – ez mai terminológiával a gázokban és folyadékokban kialakuló lökéshullámokkal kapcsolatos. 1905-ben bebizonyította a később róla elnevezett tételt: „a termodinamikai lökéshullámok csak kompressziósak (sűrítőek) lehetnek”. Korszakalkotó kutatási iránya volt még a hidrodinamika és gázdinamika variációs elvek formájában történő megfogalmazása, különösen a szakadásos jelenségeket és a folyamatos áramlásokat egységesen átfogó leírás keresése.

Kimagasló kutatómunkája mellett arra is törekedett, hogy a világ új tudományos eredményei mielőbb bekerüljenek a magyar szakmai életbe. Ő fordította magyarra Mme Curie könyvét a radioaktivitásról.

Munkájának I. világháború alatti katonai szolgálata és halála vetett tragikusan korai véget. 1914-ben a fronton az ütegek helyének megállapítására hangbemérő rendszert dolgozott ki. Megjárta a szerb harcteret, majd az olasz fronton küzdött. Súlyos tífuszon esett át, majd ismét a frontra került, ahol 1916. július 29-én meghalt. Eötvös kollégiumi társa, barátja, Laczkó Géza így írt róla: „Elpusztíthatatlan, le nem fojtható életerő buzgott benne s annyi mindenféle valódi kiválóság, mint Jókai hőseiben elképzelt. Aki őt ismerte, az – mondjuk – a fekete gyémántos Berend Ivánról is elhitte, hogy élt”.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal