JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. október 17.Névnap: Hedvig, Hédi
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Az első magyar orvostörténeti kutató, WESZPRÉMI ISTVÁN (Veszprém, 1723. aug. 13. – 1799. márc. 13.) Debrecenben Hatvani István tanítványa volt, majd protestáns vándordiákként Zürichben, Utrechtben és Londonban látogatta az egyetemeket. Vegytant, növénytant tanult, szülészmesteri oklevelet szerzett, közben a himlőoltás analógiájára a pestis elleni védőoltás gondolatán törte a fejét. 1756-ban kapta meg orvosdoktori oklevelét Utrechtben, majd hazatérve négy évtizeden át Debrecen városi orvosi tisztét töltötte be. Locke és Montesquieu hatását tükrözte 1760-ban megjelent könyve, a Kisded gyermekeknek nevelésekről való rövid oktatás. Második műve, a Bábamesterségre tanító könyv (1766) Grantz bécsi szülész munkájának szabad fordítása, kiegészítve Heister ábráival. Érdekes, amint Weszprémi hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a bába csakis tiszta kézzel nyúlhat a szülő nőhöz – ebben az aszepszis előfutárának tekinthető. Legfontosabb műve az a négykötetes kézikönyv, melyben Magyarország és Erdély egykori orvosainak életrajzait adja közzé, amelyhez az adatgyűjtést hatalmas kutatómunka és széleskörű levelezés szolgáltatta. Magyarra ültette át Wood angol orvosdoktor könyvét Gazda ember könyvetskéje címmel, amely valóságos kis enciklopédiája a mezőgazdasági ismereteknek, kiegészítve imádságokkal és kottával ellátott énekekkel. Weszprémi kórboncolásokat is végzett; ezek alapján a magyar patológia megteremtőjeként is számon tartják. Nevét ma olyan emlékérem őrzi, mellyel a legkiválóbb orvostörténészeket tüntetik ki.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal