JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. november 13.Névnap: Szilvia
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A sokoldalú, épületek mellett városrendezési- és bútorterveket is készítő, akvarellfestőként is tehetséges WEICHINGER ANDRÁS (Győr, 1893. okt. 12. – Budapest, 1982. febr. 20.) 1921-ben szerzett diplomát Budapesten. 1922 és 1945 között az Iparművészeti Iskola építész tanszékét vezette és épületszerkezettant, építészeti alaktant és rajzolást, valamint egy általa bevezetett új tárgyat, építészeti akvarellfestést tanított, melyet maga is sikeresen művelt; a Nemzeti Szalonban is volt kiállítása. 1945-től 1969-ig a Műegyetem városépítési, majd középülettervezési tanszékének vezetője volt.

A modern építészetet historikus elemekkel ötvözve számos jelentős alkotása látható szerte az országban. A Gellérthegy sziklás oldalában épült a romantikus stílusú pálos kolostor (1934). A főváros első modern középiskolája, a Szilágyi Erzsébet Leánylíceum (1935–36, társtervező: Hübner Tibor) Z alakú alaprajzi elrendezése, terméskővel és téglával burkolt homlokzata olasz hatásról tanúskodik. Pécsett az 1930-as években több jelentős elképzelése valósult meg: a Szent Mihály temetőkápolna archaizáló épülete (1932–34, társtervező: Nendtwich Andor), a városközpont (Széchenyi tér) rendezése és a téren álló, egykori török dzsámi átépítése katolikus templommá (1936-39); a Mecsek déli lejtőjén, a Magaslati úton a novecento hangulatát idéző pálos templom és rendház (1935), amely az épülethez árkádsorral csatlakozó harangtornyával szervesen illeszkedik a mediterrán jellegű természeti környezetbe.

Weichinger még győri diák korában kezdett foglalkozni a magyar népművészettel, a környező falvakban gyűjtött és rajzolt népi építészeti elemeket, amelyeket később munkáiban is felhasznált, elsősorban kiállítási épületeknél; ilyen volt a berlini Nemzetközi Kézművesipari Kiállítás, a milánói Triennálé vagy a New-York-i világkiállítás (1939-40). Utóbbi munkájáért New York díszpolgárává választották.

1951-ben tervezte a moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás magyar pavilonját; ennél a reneszánsz építészet pártázatos díszítő elemeit használta fel. Nagyszabású, csak tervrajzon fennmaradt munkája a budapesti Építőipari Egyetem pályaterve (társtervező: Rados Jenő), melyet első díjjal tüntettek ki; részben ennek megalkotásáért kapta Kossuth díját 1954-ben.

Magánház tervezéseinek szép példája a II. kerületi kísérleti lakótelep Napraforgó utca 18. alatti családi háza (1931) illetve a XI. kerületi Törcsvár utca 20. alatti Pánczél villa (1932).

Nyugdíjazása után is aktívan dolgozott szakértőként és folytatta irodalmi-kritikai tevékenységét.

Prohászka László: Weichinger Károly
(szerk.)
ÉPÍTÉSZ
(gyűjtőoldal)
Építészetünk a két világháború között
(tanulmány)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal